Hetek óta igen alacsony a hazai folyók vízállása, mivel a vízgyűjtők területén nem hullott jelentős mennyiségű csapadék.
Egy szakember tapasztalatai szerint több vizes élőhely szinte teljesen eltűnt, ezért azonnali, rendszerszintű összefogást sürget a természet megóvása érdekében.
A tartós csapadékhiány miatt kritikus szintre apadt a Duna és több más hazai folyó vízszintje.
A Balaton vízháztartása az elmúlt években egyre érzékenyebben reagál az éghajlatváltozás hatásaira.
A csapadékhiány álló- és folyóvizeink alacsony vízállásában is megmutatkozik, Budapestnél a vízmérce szerda reggel mindössze 84 centimétert mutatott.
A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett.
Spanyolország vízgazdálkodási rendszere példaértékű modellt kínál az éghajlatváltozás következtében egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzdő országoknak.
Riasztó a vízgyűjtőjének helyzete, ahol évtizedek óta csapadékhiány tapasztalható.
A sokévi átlagnál 23 százalékkal kevesebb csapadék hullott a Balaton vízgyűjtő területére tavaly.
A tél első heteiben nem gyarapodott, hanem fogyott a hóban tárolt vízkészlet több fontos hazai vízgyűjtőn.
A rovar leginkább az urbanizált, melegebb régiókban vált gyakorivá, és ott mutatott pozitív kapcsolatot a fajgazdagabb őshonos közösségekkel.
A mezőgazdasági vízhasználat szerkezete az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult.
Az élelmiszeripar a gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amely jelentős mértékben igénybe veszi a természetes erőforrásokat.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
Vannak olyan partszakaszok is, ahol száraz lábbal lehet besétálni a Balaton medrébe.
Három nap alatt két és fél métert emelkedett a Duna vízszintje, Budapesten pénteken várható a tetőzés.
A Vizet a tájba program révén jelenleg 178 millió köbméter többletvíz áll rendelkezésre öntözésre.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint extrém alacsony kisvizek jellemezték a tavaszt.
Több mint 400 kilogramm busa pusztult el az Akolszögi Holt-Tiszában, ahol másfél hónapja bomlanak a parton.
Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós faj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
