A pszichológusként is tevékenykedő szakértő a közösségi oldalán számolt be a megdöbbentő tapasztalatairól, miután bejárta a kelet-közép-magyarországi folyóvölgyeket. Beszámolója szerint a Felső- és Alsó-Tápió, valamint a Hajta vidékén a korábbi vizes élőhelyek helyét teljesen kiszáradt, kiégett táj vette át, amelyet mindenütt tőig nyírt fű borít. Kifejtette, hogy a térségből jelenleg éppen a legfontosabb éltető elem, a Tápió és a Hajta vize hiányzik. Bár a Galga és a Zagyva medrében még folyik némi víz, a szakértő szerint már ezek az élőhelyek is a végveszély határára sodródtak.

Brutális pusztítást végez az aszály Európában: ennek sosem lesz vége?

Egyre súlyosabb az aszályhelyzet Európában, alig van már olyan térség, ami ne lenne érintett.

Schell Gergely úgy véli, eljött az idő, hogy a szakemberek és a lakosság közösen kongassák meg a vészharangot, mert a természeti értékek rohamosan pusztulnak, és ami korábban magától értetődő volt, az mára egyre ritkábbá válik. Hangsúlyozta, hogy a védekezés és a helyreállítás során rendszerszintű, tájléptékű gondolkodásra van szükség.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a folyó csupán egyetlen eleme a teljes ökoszisztémának, így a problémát egy tágabb bioregió részeként kell kezelni.

A kiszáradás által fenyegetett Zagyva vízgyűjtő területe ökológiai szempontból kiemelten fontos, hiszen a Nyugat-Mátra és a Cserhát vizeit gyűjti össze. Ez a folyó a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb oldali mellékvize, egyben a leghosszabb olyan vízfolyás, amely teljes egészében Magyarország területén található, azaz hazánkban ered és torkollik. A 179 kilométer hosszú folyó Salgótarján közeléből indulva kilenc várost érint, mielőtt Szolnoknál a Tiszába ömlik, legfőbb mellékvizei pedig éppen a szintén végveszélybe került Galga és a Tápió.