A WMO havi globális éghajlati előrejelzésében közölte, hogy a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségében a tengerfelszín hőmérséklete az október és december közötti időszakban várhatóan rekordszintre emelkedik. Az előrejelzés 13 vezető nemzeti és nemzetközi meteorológiai központ konszenzusán alapul. A friss adatok az eltolódás drámai felgyorsulását mutatják. A tengerfelszín-hőmérséklet eltérése a Csendes-óceán egyenlítői övezetének középső és keleti részén júniusban még 1,6 fokkal haladta meg az átlagot, augusztusra viszont már 2,5 fokra nőtt. Az október és december közötti időszakban ez az eltérés elérheti a 3,7 fokot is, ami messze meghaladná a 2015-2016-os El Niño idején mért 2,6 fokos korábbi csúcsot.
Elképesztő összeget bukott Magyarország: ezért súlyos árat fizetünk
Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a jelenség közel százszázalékos valószínűséggel 2027 februárjáig fennmarad. Saulo rámutatott, hogy az El Niño önmagában nem termel új hőt, hanem az óceánban tárolt energiát szabadítja fel. Csakhogy az az óceán, amelyből merít, jelenleg a valaha mért legmelegebb állapotában van, így jóval több hő áll rendelkezésre. Az El Niño hatása az időjárási mintázatok globális átrendeződésében nyilvánul meg, hiszen a szélirány, a légnyomás és a csapadékeloszlás változásával egyes térségekben súlyos aszályt, máshol pedig pusztító árvizeket okoz.
A jelenség jellemzően két-hét évente alakul ki, és kilenc-tizenkét hónapig tart. Bár az El Niño általában november és február között tetőzik, a globális hőmérsékleti csúcsérték jellemzően néhány hónapos késéssel jelentkezik. Az előző El Niño is hozzájárult ahhoz, hogy 2023 a második, 2024 pedig a valaha mért legmelegebb évvé vált, 1,55 fokkal meghaladva az 1850 és 1900 közötti, iparosodás előtti átlagot.
Az idei El Niño egyes régiókban már most súlyos következményekkel jár. Közép-Amerikában például tömeges állatpusztulást és terméskatasztrófát okozó aszály tombol, míg Indonéziában a szárazság miatt teljes folyók apadtak ki, uszályokat hagyva a kiszáradt medrekben.
