Lehullt a lepel: ezért nem esett az eső egész nyáron Magyarországon

Lehullt a lepel: ezért nem esett az eső egész nyáron Magyarországon

agrarszektor.hu
Az elmúlt években Magyarországon egyre nagyobb kihívást jelentenek a tartós csapadékhiányos időszakok és az ismétlődő aszályok. A globális felmelegedés hatására a légkör egyre több vízgőzt képes befogadni, ez azonban nem feltétlenül eredményez több csapadékot - olvasható a NAK oldalán.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

A jelenség hátterében a légköri vízkörforgás és a nagytérségű légköri áramlási rendszerek változásai állnak. A kontinensek vízellátása alapvetően a légkörből érkező csapadékra épül, így e folyamatok a mezőgazdasági termeléstől az ivóvízellátásig számos területet érintenek. A légköri víz ugyanakkor nem csupán passzív szereplője a változásoknak: különböző visszacsatolási folyamatokon keresztül maga is befolyásolja az éghajlati rendszert, hozzájárulva a szélsőséges hőhullámok, aszályok és intenzív csapadékesemények kialakulásához. A témával a Magyar Tudományos Akadémia 2026. november 5-én megrendezett „Tudomány és Parlament 2026 – Víz Magyarországon: készletek, kockázatok, döntések” című rendezvényén is foglalkoztak. Horváth Ákos meteorológus „A globális légköri vízciklus anomáliái: hová tűnt a víz a légkörből?” című előadásában az elmúlt évek, különösen a 2026-os év aszályos időjárásának légköri összefüggéseit mutatta be.

EZ IS ÉRDEKELHET

Több nedvesség a légkörben, mégis kevesebb csapadék?

A szakember elmondta, hogy a levegő vízgőzbefogadó képessége szoros összefüggésben áll a hőmérséklettel. A melegebb levegő telítési vízgőztartalma lényegesen magasabb, mint a hidegebbé: 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés megközelítőleg 7%-kal növeli a telítési vízgőztartalmat. Ez azonban nem jelenti automatikusan a csapadékképződés fokozódását. Ha a levegő felmelegedésével nem tart lépést a tényleges nedvességtartalom növekedése, csökkenhet a relatív páratartalom, és nehezebben alakulhatnak ki a felhő- és csapadékképződés feltételei. A vízgőz így a légkörben maradhat anélkül, hogy csapadék formájában visszajutna a felszínre. A kevesebb felhőzet miatt fokozódhat a napsugárzás felszínt melegítő hatása, ami tovább növeli a párolgási igényt és gyorsítja a talaj kiszáradását.

Hogyan jut el hozzánk a nedvesség?

A Kárpát-medence csapadékellátását három, egymással összefüggő légköri folyamat határozza meg: a féltekék léptékében zajló nedvességszállítás, a mérsékelt övi légköri cirkuláció és a helyi csapadékképződés. A nagytérségű, féltekei nedvességszállítás biztosítja, hogy a trópusi térségekből származó vízgőz egy része eljusson a mérsékelt égövbe. A trópusi és mérsékelt övi területek között azonban egy kiterjedt, leszálló légmozgásokkal jellemezhető száraz övezet húzódik, amely akadályozhatja a nedvesség észak felé történő áramlását. Horváth Ákos beszélt arról is, hogy a Hadley-cirkuláció változásai, a szubtrópusi magasnyomású övezet megerősödése és az Atlanti-óceán fölé kiterjedő blokkoló anticiklonok tovább korlátozhatják a nedves légtömegek eljutását a nyugati szelek övébe.

A trópusi viharok és hurrikánok, valamint az úgynevezett légköri folyók szintén szerepet játszhatnak a nagy mennyiségű nedvesség magasabb földrajzi szélességekre történő szállításában. E folyamatok megváltozása hatással lehet a mérsékelt öv nedvességellátására is. A trópusi Csendes-óceán hőmérsékleti ingadozásaihoz kapcsolódó El Niño és La Niña jelenségek ugyancsak módosíthatják a globális légköri áramlásokat, bár európai hatásuk közvetett és változó - magyarázta a meteorológus.

A mérsékelt övi cirkuláció feladata, hogy az óceáni eredetű nedvességet a kontinensek belseje felé szállítsa. Ebben meghatározó szerepük van a nyugati szeleknek és a ciklonoknak, amelyek elősegítik a nedves légtömegek felemelkedését és a csapadékképződést. Amikor azonban a nyugati szelek öve és a ciklonpályák északabbra tolódnak, a Kárpát-medencét gyakran csak a frontok déli pereme éri el, így kevesebb csapadék hullik.

A harmadik szint a helyi nedvességkörforgás, amely különösen a nyári időszakban fontos. Megfelelő talajnedvesség és légköri feltételek mellett a párolgás és a növényzet párologtatása hozzájárul a levegő nedvességtartalmához, a feláramlások pedig gomolyfelhők, záporok és zivatarok kialakulását segíthetik elő. Ha azonban a nagytérségű légköri viszonyok tartósan gátolják a feláramlást és a felhőképződést, ez a helyi nedvességkörforgás is gyengülhet.

Nem szabad megfeledkezni az aszályt erősítő folyamatokról

A tartós csapadékhiány nemcsak következménye, hanem bizonyos körülmények között erősítő tényezője is lehet az aszályos időjárásnak. A talaj kiszáradásával csökken a párolgásra rendelkezésre álló víz mennyisége, így a felszínre érkező napenergia nagyobb része fordítódhat a levegő és a talaj melegítésére. A csökkenő nedvesség-utánpótlás és a kedvezőtlen légköri viszonyok miatt kevesebb gomolyfelhő képződhet, ami tovább növeli a besugárzást és fokozza a kiszáradást.

A folyamat különösen erőteljessé válhat tartós anticiklonális időjárási helyzetekben, az úgynevezett hőkupolák kialakulásakor. Ilyenkor a magasban létrejövő stabil légréteg akadályozhatja a mélyebb feláramlásokat, miközben az alsó légrétegekben erőteljes felmelegedés és átkeveredés zajlik. A felszín közeléből felemelkedő nedvesség nem feltétlenül vezet csapadékképződéshez, a magasabb szinteken pedig a légáramlások el is szállíthatják azt.

Mit jelent mindez a mezőgazdasági vízgazdálkodás számára?

A légköri vízkörforgás változásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági vízhiány nem kizárólag a lehulló csapadék mennyiségétől függ. Legalább ilyen fontos annak időbeli eloszlása, a párolgási viszonyok alakulása, valamint a talaj és a táj vízmegtartó képessége - emelte ki Horváth Ákos. A szakember szerint a csapadékhiányos időszakok mellett az intenzív, rövid idejű csapadékesemények is egyre nagyobb kihívást jelenthetnek, különösen akkor, ha a lehulló víz jelentős része gyorsan lefolyik, és nem hasznosul helyben.

A mezőgazdasági alkalmazkodás szempontjából ezért kiemelt jelentősége van a talajnedvesség megőrzésének, a csapadék helyben tartásának, valamint a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel való összehangolt gazdálkodásnak. A vízvisszatartás és a táji vízháztartás javítása nem képes önmagában megváltoztatni a nagytérségű légköri folyamatokat, de mérsékelheti azok kedvezőtlen helyi következményeit, és hozzájárulhat a mezőgazdasági területek aszállyal szembeni ellenálló képességének növeléséhez.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM