A termelőknek hagyományosan novemberben, ezekben a hetekben kell fizetniük az integrátoroknak a szerződésben vállalt összegeket úgy, hogy profitjuk gyakorlatilag nem volt. Milyen lehetőségeik vannak ebben a helyzetben?
A termelők számára nem is feltétlenül az jelenti a problémát, ha nem volt profitjuk. A nagyobb baj, ha nem volt megfelelő mennyiségű termésük, és ezáltal árbevételük. Profit nélkül, „nullás” termelés mellett még éppen visszafizethető lehet az integrátor által nyújtott finanszírozás. Ami most komoly kihívás lehet, az a likviditáshiány.
Ezt hivatott részben kezelni a támogatások kifizetésének előrehozatala. Aki időt nyer, életet nyer – tartja a mondás. Egy bizonyos termelői kör pedig most ebben a helyzetben van.
Vannak persze más pénzügyi lehetőségek is, amelyek közül talán a faktorálás jelentheti a leggyorsabb megoldást – és akár a jövő évi támogatásokra is igénybe vehető.
Egy finanszírozó ilyenkor is a megoldást keresi, ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kockázatkezelés ilyen turbulens környezetben más, mint a „békeévekben”. A bank alaposabban mérlegel, többet számol, lassabbnak tűnhetnek a folyamatok. Felértékelődik az adott vállalkozás tőkehelyezete is (ami nem egyenlő a likviditással). Akinek van még tartaléka, az könnyebben és gyorsabban juthat forráshoz.
Mindemellett az integrátoroknak is az az érdekük, hogy megmaradjon a termelői körük és a sokéves partneri viszony, így akár a tartozások átütemezésére is sor kerülhet.
Tehát aki naturális hatékonyságban egyébként jó eredményeket mutat fel, tőkeerős, és van élhető üzleti modellje, az a finanszírozási csatornák többségén találhat a finanszírozó partnereivel közösen megoldást.
A publikációban szereplő állítások és vélemények kizárólag a szerző(k) saját álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség, illetve az Agrárszektort is kiadó NET Média Zrt. hivatalos álláspontjával.
