Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2026 első felében közel 134 millió baromfit vágtak le Magyarországon, ami 17,9%-os bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest. Élősúlyban számolva a termelés több mint 20%-kal, 417 ezer tonnára nőtt, míg a vágott súly megközelítette a 313 ezer tonnát. A legdinamikusabb élénkülést a kacsaágazat produkálta, ahol a vágások száma 78%-kal, 13,9 millió darabra ugrott az első hat hónapban. Ezzel a kacsa aránya a teljes baromfivágáson belül elérte a 10,4%-ot, némileg meghaladva a korábbi évek szintjét. Az elemzők szerint a kiugró növekedés mögött részben a tavalyi járvány miatti alacsony bázis, részben pedig a bővülő exportértékesítés áll. A víziszárnyas-ágazat ugyanis rendkívül kitett a madárinfluenzának, amely tömeges kényszervágásokhoz és a külpiacok átmeneti bezárulásához vezethet.
Áramlik ki ez a magyar hús az országból: ki nem találnád, hova visszük a javát
A 2024 októbere és 2025 májusa között pusztító járvány hatalmas károkat okozott, mivel 12 vármegyében 293 kitörést regisztráltak, amelyek következtében mintegy 4,5 millió szárnyas pusztult el, vagy kellett leölni őket. A legnagyobb veszteséget a kacsaágazat szenvedte el 2,57 millió egyeddel, amelyet a brojlercsirke követett közel 1,16 milliós kieséssel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint emiatt 2025-ben 33%-kal, azaz 5,3 millió darabbal esett vissza a kacsavágás. A friss számok azonban azt mutatják, hogy a termelés nagyrészt helyreállt, és a legtöbb érintett feldolgozóüzem újra fel tudta venni a munkát, jóllehet a baromfipestis (Newcastle-betegség) idei újbóli megjelenése újabb állategészségügyi kihívások elé állította a szektort.
A termelés felfutása a külkereskedelmi adatokban is megmutatkozik. A Világgazdaság beszámolója szerint az év első öt hónapjában Magyarország 113 ezer tonna baromfihúst exportált, ami 29%-kal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget, miközben az import 24,2%-kal, 16,4 ezer tonnára zsugorodott. Az exportárbevétel a mennyiségnél lassabb ütemben, 22,3%-kal, 123,5 milliárd forintra (337 millió euróra) nőtt, ami az elemzők szerint arra utal, hogy a nagyobb volument részben alacsonyabb átlagos értékesítési árak mellett sikerült külföldön eladni.
Látható, hogy a magyar víziszárnyas-ágazat jövőjét egyszerre alakítják a termelési költségek, az állatbetegségek, a szigorodó szabályozási környezet és a nemzetközi piaci folyamatok. A kacsa- és libatartás eltérő jövedelmezőségi viszonyai, az exportpiacoktól való függés, valamint a kínai termelők jelentette verseny egyaránt meghatározzák a hazai szereplők mozgásterét. Erről beszélt nemrég Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója, a Magyar Lúdszövetség elnöke az Agrárszektor Alapvetés című podcastjában.
