A sertések esetében befolyásolhatja-e az anyaállatok kondícióját az aszály, a hőstressz vagy a takarmány aszály miatt bekövetkező minőségromlása?
A sertéstartásban az aszály önmagában nem gyakorol közvetlen hatást az anyaállatok kondíciójára, ugyanakkor a szárazsággal gyakran együtt járó tartósan magas hőmérséklet, valamint a takarmány-alapanyagok minőségének változása már kedvezőtlenül befolyásolhatja a kocák teljesítményét és ezen keresztül a malacok életképességét. A két tényező közül elsősorban a hőstressz jelent közvetlen kockázatot, míg az aszály következtében kialakuló takarmányminőség-változások korszerű takarmányozási technológiákkal nagyrészt kezelhetők.
A sertések hőszabályozó képessége viszonylag korlátozott, a szoptató kocák pedig fokozott anyagcsere-terhelésnek vannak kitéve, ezért a tartósan magas, 25–26 °C feletti hőmérséklet már jelentősen ronthatja a teljesítményüket. Hőstressz hatására csökken a takarmányfelvétel, ami negatív energia- és fehérjemérleghez, ezáltal fokozott testtömeg- és hátzsírvesztéshez vezethet. Mindez a tejtermelés csökkenésével is együtt járhat, ami közvetlenül befolyásolja a szopós malacok fejlődését és túlélési esélyeit.
A hőstressz emellett a kocák szaporodásbiológiai mutatóit is kedvezőtlenül érintheti: meghosszabbodhat a választástól az újraivarzásig eltelt idő, romolhat a fogamzási arány, növekedhet az embrionális veszteség, valamint kedvezőtlen esetben a halvaszületések gyakorisága is.
A magas környezeti hőmérséklet a malacok túlélését közvetett módon is veszélyeztetheti. A hőstressz miatt megváltozhat a kocák viselkedése, például gyorsabban fekszenek le, ami növelheti a malacok agyonnyomásának kockázatát. Emellett, ha a fiaztatóban túl magas a hőmérséklet, a malacok kevésbé veszik igénybe a számukra kialakított pihenőhelyet, ami tovább fokozhatja a veszteségeket.
A megfelelő takarmányozás kulcsszerepet játszik a kedvezőtlen hatások mérséklésében
- A kedvezőtlen hatások mérséklésében kiemelt szerepe van a megfelelő takarmányozási stratégia kialakításának. Mivel hőstressz idején csökken a kocák takarmányfelvétele, különösen fontos a takarmány energia- és táplálóanyag-koncentrációjának megfelelő beállítása.
- A szoptatási időszakban előnyös lehet a takarmány energiatartalmának zsír- vagy olajkiegészítéssel történő növelése, mivel a zsír emésztése kisebb hőtermeléssel jár, mint a rosté vagy a fehérjéé. Ezzel összefüggésben a szoptató kocák takarmányának nyersrosttartalmát is célszerű az élettani igények figyelembevételével optimalizálni.
- A takarmányfelvétel fenntartását segítheti az etetési gyakorlat módosítása is. A napi takarmányadag több részletben, elsősorban a hűvösebb reggeli és késő esti órákban történő kiosztása, valamint a friss, jó ízletességű takarmány biztosítása kedvezően befolyásolhatja a kocák takarmányfogyasztását. Indokolt esetben a takarmány nedvesítése vagy a pépes etetés alkalmazása is előnyös lehet.
Az aszály miatt megváltozó takarmányminőség kezelhető
Az aszály következtében megváltozó takarmány-alapanyagok esetében alapvető jelentőségű a rendszeres minőségvizsgálat. A beltartalmi értékek esetleges eltérései megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal feltárhatók, az eredmények alapján pedig a takarmányreceptúrák módosíthatók. Ezzel biztosítható, hogy az állatok a változó alapanyag-minőség ellenére is az élettani szükségleteiknek megfelelő táplálóanyag-ellátásban részesüljenek. Fontos hangsúlyozni, hogy az alapanyagok rendszeres vizsgálata és az eredményekre épülő takarmányoptimalizálás nem kizárólag aszályos időszakokban, hanem a mindennapi, szakszerű sertéstakarmányozás során is elengedhetetlen.
A tartási körülmények javítása és a malacok védelme szintén meghatározó
- A takarmányozási intézkedések mellett meghatározó jelentőségű a megfelelő tartási körülmények biztosítása. Különösen fontos a korlátlanul rendelkezésre álló, tiszta és lehetőség szerint hűvös ivóvíz, hiszen egy szoptató koca napi vízigénye akár 20-40 liter is lehet. A nem megfelelő vízellátás közvetlenül csökkentheti a tejtermelést.
- Ugyancsak lényeges az istállók hatékony szellőztetése és hűtése, illetve az fiaztató- és vemhesistállók hőmérsékletének folyamatos ellenőrzése. A malacok oldaláról gondos kolosztrum ellátás, szükség esetén a dajkásítás és a kiegészítő etetés járulhat hozzá a veszteségek mérsékléséhez.
Összességében a hőstressz kedvezőtlen hatásai megfelelő takarmányozási, tartástechnológiai és állománykezelési intézkedésekkel jelentősen mérsékelhetők. A legfontosabb cél a kocák megfelelő kondíciójának, takarmány- és vízfelvételének, valamint tejtermelő képességének fenntartása, hiszen ezek alapvetően meghatározzák a megszülető malacok fejlődését és túlélési esélyeit.
A publikációban szereplő állítások és vélemények kizárólag a szerző(k) saját álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség, illetve az Agrárszektort is kiadó NET Média Zrt. hivatalos álláspontjával.
