Meglepőnek tűnhet, de a hűlő sztratoszféra is a szén-dioxid klímaváltozásban játszott kulcsszerepét bizonyítja
Egy tanulmány elsőként ad pontos magyarázatot arra, hogyan és miért történik mindez.
Egy tanulmány elsőként ad pontos magyarázatot arra, hogyan és miért történik mindez.
Magyarországon 1990 óta évtizedenként több mint fél fok (0,56 °C) a melegedés.
A globális átlaghőmérséklet várhatóan továbbra is rekordmagasságok közelében marad.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara reagált az Index.hu szerda esti cikkére, amiben arról írtak, hogy a rendszer felelős az aszályért.
Bjorn Lomborg írása.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordokat dönt.
A hosszú távú átlagok szerint 2028 körül léphetjük át a 1,5°C-os szintet.
A Földről készült legújabb éghajlati jelentés szerint minden mutatóban rosszabb lett a helyzet.
Egyre hosszabbak lesznek a tavaszok Magyarországon, ám a fagyveszélyes időszak is mind tovább tart itthon.
A légkörben lebegő mikroműanyagok is hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez.
A kutatók utánajártak, tényleg átalakulóban vannak-e az évszakok Magyarországon.
A fák az ökoszisztéma elengedhetetlen elemei, és értékük konkrét számokban is kifejezhető.
Világszerte 4,3 millió hektár, vagyis egy Dániához fogható területen tűnt el esőerdő.
Az előrejelzések egyre nagyobb valószínűséggel számolnak a szuper El Niño kialakulásával, amely egyes régiókban súlyos aszályt, máshol heves viharokat okozhat.
A beszámoló szerint a legtöbb alapvető haszonnövény hozama már mintegy 30 Celsius-fok felett csökkenni kezd.
A Legionella-fertőzések száma Európában meghaladja az évi 11-12 ezer esetet, Magyarországon pedig a bejelentett megbetegedések száma a 250-300-at közelíti.
Jól éreztük pénteken, hogy még pólóban is melegünk van, hiszen volt, ahol 25 fok fölé ment a hőmérséklet.
2026 márciusában mérték a második legmagasabb globális tengerfelszín-hőmérsékletet a mérések kezdete óta.
Sokkal nagyobb eséllyel omolhat össze az észak-atlanti áramlás, mint eddig gondolták.
A klímaváltozásnak és a vándormadaraknak köszönhetően megjelent Magyarországon a nem őshonos, invazív Hyalomma kullancs.

A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban alakították át a magyar gazdálkodók szemléletét az öntözésről.
Az ágazat legfontosabb érdeke most az újabb ASP-kitörés megakadályozása.
A hőség felgyorsíthatja a gabonák érését, ami a termés mennyiségére és minőségére is hatással lehet.
A miniszterelnök a mai kormányinfón reagált a baromfióriás megszólalására - szerinte a cég komoly állami támogatásokat kapott és magas a profitja.
Minden területen komoly gondok vannak az agráriumban, az állattenyésztéás helyzete tragikus - mondta el Kulik Zoltán, a Vitafort vezérigazgatója.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.