Az egyre gyakoribb hőstresszes időszakokban is igyekszünk hatékony termelést folytatni. A kutatási és fejlesztési irányzatok különböző oldalról közelítik meg a problémát, melynek közös célja a hőstressz okozta káros hatások mérséklése és az abból származó gazdasági károk csökkentése. A leghatékonyabb eljárások kidolgozásához elengedhetetlen az alapvető élettani folyamatok, valamint azok hőstressz hatására bekövetkező kedvezőtlen változásainak ismerete. Az utóbbi időben a sertések fajlagos hozamai óriási növekedést mutatnak például szaporaság, tejtermelés, testtömeg-gyarapodás vonatkozásában. A nagyobb termelés következtében fokozódik az anyagcsere és a stressz-érzékenység is az állatoknál - írja a Magyar Állattenyésztők Lapja.

Kutatók szerint a hőstressz a hőtermelés és a hőleadás egyen súlyának olyan irányú eltolódása, amikor az állatot érő hőterhelés meghaladja azt a mennyiséget, amelyet az állat képes leadni. Az állatokban a hőstresszhez való rövid távú alkalmazkodásra a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása jellemző. A test különböző pontjain lévő hőreceptorok a hipotalamuszba közvetítik az információt, ezáltal a hőleadás fokozása és a hőtermelés csökkentése érdekében viselkedésbeli és élettani változások következnek be. Mivel a sertések nem tudnak izzadni (izzadságmirigyeik csupán a hónalji részeken találhatóak), csak kontakt hőleadásra képesek, testhőmérsékletük szabályozása érdekében a hűvösebb helyeket keresik, gyakrabban fekszenek nedves vagy hűvös felületen, és ha tehetik, dagonyáznak.

Hőstressz idején a sertések a testhőmérsékletük csökkentése érdekében gyors légzéssel, lihegéssel próbálnak hőt leadni, azaz hiperventillálnak. Ez azonban élettani szempontból több káros következménnyel járhat. Kialakulhat a respiratorikus alkalózis, azaz a vér CO2-szintje csökken, a pH emelkedik, így lúgos irányba tolódik a sav-bázis egyensúly. A lúgos vérkémhatás miatt a szabad kalciumionok koncentrációja csökken, hypocalcaemia alakul ki, ami izomre megéssel, emésztési zavarral jár. A lúgos pH ugyanakkor érszűkületet is okoz, rontja az agy és az izmok oxigénellátását. Hosszú távon fokozza a stresszhormon-termelést, vagyis a kortizolszint emelkedik, az immunválasz gyengül, a takarmányfelvétel csökken. Továbbá a vese túlterhelését eredményezheti a kompenzáció miatti fokozott bikarbonátkiválasztás, ami vízvesztéssel és kiszáradással járhat.

A klinikai tünetek hőstresszes állapotban:

• Gyors, sekély légzés (>100 légzés/perc)
• Lihegés nyitott szájjal
• Izomremegés, gyengeség, letargia
• Csökkent takarmányfelvétel
• Súlyos esetben görcsök, elhullás