Olyan dolog történik a hőmérséklettel, amit már a kutatók sem értenek

Olyan dolog történik a hőmérséklettel, amit már a kutatók sem értenek

agrarszektor.hu
Az elmúlt napokban a globális átlaghőmérséklet kétszer is 2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Ürge-Vorsatz Diána szerint a hosszabb távra megfogalmazott célokhoz mérten nem tragikus a helyzet a globális felmelegedést illetően, ugyanakkor számos környezeti katasztrófa történt az elmúlt időszakban, melyek jelzésértékűek az emberiség számára.

Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Múlt héten az emberi történelem során először több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szint fölé. Az Európai Unió Kopernikusz éghajlatfigyelő programja (C3S) szerint november 17-én 2,07 Celsius-fokkal, november 18-án pedig 2,08 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint az iparosodás előtti átlag - írta meg az Infostart.

Idén ráadásul több hőmérsékleti rekord is megdőlt, a 2023-as év eddig kiugróan forró volt és várhatóan a legmelegebb lesz, amelyet valaha dokumentáltak. Ebben a globális felmelegedés mellett az El Niñónak is nagy szerepe van: a természetes éghajlati jelenség idén vette kezdetét, és jövőre is folytatódik.

A párizsi klímaegyezmény értelmében az évszázad végére maximum 2, lehetőleg 1,5 Celsius-fokban kellene korlátozni a felmelegedést. Az, hogy egy-egy nap meghaladja ezeket a határokat a hőmérséklet, még nem jelenti azt, hogy azonnal meg kellene változtatni a megállapodást, maga a jelenség azonban figyelmeztető jel.

Ürge-Vorsatz Diána szerint a 2 Celsius-fokos határátlépés nem jó hír az emberiség és az élővilág számára, ugyanakkor ő is megerősítette, hogy a múlt heti jelenség még nem ok arra, hogy a klímakutatók feladják azon céljukat, hogy ne haladja meg a globális felmelegedés a már említett másfél fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ugyanis ez a törekvés hosszabb távra szól. A CEU professzora közölte: az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) egy 20 éves időtartamra vonatkozó csúszó átlagot fogalmazott meg és attól, hogy egy-egy nap átlépi az átlaghőmérséklet ezt az átlagot, még nem kerül veszélybe a célkitűzés, egy hosszan tartó folyamatról van szó. Hozzátette: az átlagot tekintve jelenleg 1,2-1,3 Celsius-fokos emelkedésnél tartunk, ami szintén „nagyon rossz”, a hosszabb távú átlaghoz viszonyítva ugyanakkor még nem tragikus a helyzet. A folyamat viszont figyelmeztető jel számunkra, napi szintű problémával állunk szemben. Sokan gondolhatják azt, hogy ezt a 2 Celsius-fokos emelkedést „észre sem vesszük”, ugyanakkor a szélsőséges hatások számos területen megfigyelhetők.

A klímakutató emlékeztetett, milyen problémákat okozott az aszály a gazdaságban idehaza és szerte a világon. Itthon a kukoricatermés háromnegyede, a búzatermésnek pedig az egynegyede ment tönkre. Emellett megemlítette azt az áradást is, amely a líbiai gátszakadást idézte elő, valamint azt a sok bozót- és erdőtüzet, amely számos országban óriási károkat okozott. Ürge-Vorsatz Diána szerint amit a hétköznapi emberek csak egy kis, 1,2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésnek éreznek, valójában súlyos katasztrófákat okoz az élővilágban.

Veszélyes éghajlati fordulópontok

A szakértők egyre többet beszélnek a nagy nyilvánosság előtt is az úgynevezett átbillenési pontokról (tipping points). Az éghajlati rendszer ugyanis egy összetett hálózat, része a légkör, továbbá az óceánok, a jégtakaró és az élővilág is. Mindegyik részegységen belül számtalan folyamat játszódik le. Vannak, amelyek öngerjesztők, és vannak, amelyek idővel elhalnak. Olyan sűrű kapcsolatrendszer alakult ki, hogy ha a hálózat bármely része megváltozik vagy sérül, az kihat a többire is. Több tanulmány is megjelent már arról, hogy az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza ezeket az éghajlati fordulópontokat. Ilyen lehet például a grönlandi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása vagy a Golf-áramlat leállása is.

Ürge-Vorsatz Diána szerint csak remélni lehet, hogy még nem léptünk át egyetlen ilyen billenőpontot sem. Mint fogalmazott, ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy a nyári drasztikus hőmérséklet-emelkedés és az a tény, hogy „sok klímaparaméter lemászott a térképről”, elbizonytalanította a klímakutatókat is. Az elmúlt időszakban ugyanis az egyes hőmérsékleti értékek olyan mértékben haladták meg a korábban közölt történelmi adatokat, hogy a szakértők, tudósok nagy része is „csak kapaszkodik és vakarja a fejét, hogy hát itt most mi is történik”.

Ürge-Vorsatz Diána végül elmondta: a klímakutatók ugyan időről időre nagyon sok magyarázattal előjönnek, de „konkrétan, magabiztosan nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi történik és miért viselkedik ennyire szélsőségesen az éghajlat”. A legtöbben reménykednek abban, hogy még nem érkeztünk el ezekhez a rendkívüli veszélyeket eredményező átbillenési pontokhoz, ugyanakkor megjegyezte: nem lehet egyértelműen kizárni sem.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 2. 13:31