A globális hőmérsékleti adatok elemzése során a kutatók megerősítették, hogy 2026 júliusa sajnos átlépte a kritikus, másfél fokos felmelegedési küszöböt az iparosodás előtti időszakhoz képest. A meteorológiai mérések 19. századi kezdete óta ez a hónap bizonyult a második legforróbbnak, ami tovább erősíti azt a tudományos konszenzust, miszerint a klímaváltozás hatásai egyre intenzívebbek és gyakoribbak világszerte - írja az Időkép.

A tartósan magas hőmérsékleti értékek nem csupán a szárazföldi ökoszisztémákra jelentenek komoly veszélyt, hanem jelentősen hozzájárulnak az óceánok melegedéséhez és a szélsőséges időjárási jelenségek kialakulásához is. A szárazföldek esetében a hőmérséklet-emelkedés még a globális átlagnál is drámaibb volt, elért a +2,03 fokot. Az óceánokban a tengerfelszíni átlag +1,25 fokkal haladta meg a viszonyítási alapként használt időszakot. A szakértők szerint a rendkívüli hőség hátterében az üvegházhatású gázok koncentrációjának folyamatos emelkedése, valamint az El Niño jelenség utóhatásai állnak, amelyek együttesen vezettek ehhez a rekordközeli eredményhez.

A +1,5 fokos határ átlépése sürgető figyelmeztetés a nemzetközi közösség számára, hogy a klímavédelmi intézkedések eddigi üteme nem elegendő a folyamatok érdemi lassítására. Amennyiben a globális átlaghőmérséklet emelkedése hosszú távon is ezen a szinten marad, az visszafordíthatatlan károkat okozhat a biodiverzitásban és alapjaiban írhatja át a mezőgazdasági termelés lehetőségeit is.