Egy friss hazai kutatás szerint a magára hagyott, telepített erdők ökológiai és pénzügyileg is a legrosszabb pályára kerülnek.
A méhek titka az emberiség számára is példaértékű szervezettségben és a környezettel való harmóniában rejlik.
A fák az ökoszisztéma elengedhetetlen elemei, és értékük konkrét számokban is kifejezhető.
Meg kellene találni az intenzív és extenzív állattartási rendszerek egyensúlyát.
Ha mégis ragaszkodunk bizonyos terjeszkedő fajokhoz, érdemes őket cserépbe ültetni vagy gyökérgáttal körbevenni.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
Mindenkinek van felelőssége a környezetvédelemben és mindenki tehet a kedvezőtlen folyamatok ellen.
A modern mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy miként tud egyszerre termelékeny és fenntartható maradni.
A városi kertészkedés kis léptékű és egyszerű eszköznek tűnik, mégis sokat segíthet a klímavédelemben.
Gyakorlatilag összeomlott a farmosi békapopuláció, a csaknem százszázalékos visszaesés hátterében nem a vonulási útvonal megváltozása áll.
Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányában számolt be arról, hogy a világ legnagyobb ismert vadon élő csimpánzközössége kettészakadt.
Az őshonos gyöngytyúk kilójáért több mint négyezer forintot is elkérhetnek itthon.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének halőrei március elején összesen 130 fészket helyeztek ki a Duna mellékágaiban és öblözeteiben.
A Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását.
Az 1980-as évek óta drámaian lecsökkent Európában az itt élő madárfajok állománya.
Kétmillió óra a vadonban, 800 megvédett haszonállat: három évig figyelték a hazai nagyragadozókat.
A csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is, ezért fontos, hogy a városok és falvak zöldfelület-kezelésekor szakítsunk a rossz megoldásokkal.
Negyven újabb vándorló, vadon élő fajt helyeztek védelem alá.
Indul a nevezési szakasz az Év Fája versenyben, a különleges példányokat keresik a szervezők.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
