Az erdőszegélyek fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás fenntartásában és az erdei ökoszisztémák működtetésében.
A környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait az OECD elemzései szerint.
Több mint nyolcvan évet felölelő pályája alatt rengeteg díjat nyert a világ egyik legismertebb tévés személyisége.
A különleges, gazdag ízvilágú paradicsomok nemcsak a kertet, hanem a konyhát is új szintre emelik.
Az áprilisi aszály miatt „vágatlan május mozgalmat” hirdetett Gajdos László, a Tisza leendő élő környezetért felelős minisztere.
A Balaton vízháztartása az elmúlt években egyre érzékenyebben reagál az éghajlatváltozás hatásaira.
A rohamosan zsugorodó természetes élőhelyek és az egyre súlyosabb aszályok miatt a városi kerti tavak kulcsfontosságú menedékké váltak.
Egyetlen üveg méz elkészítése mögött elképesztő csapatmunka, több tízezer kilométernyi repülés és több millió virág beporzása áll.
Egy friss hazai kutatás szerint a magára hagyott, telepített erdők ökológiai és pénzügyileg is a legrosszabb pályára kerülnek.
A méhek titka az emberiség számára is példaértékű szervezettségben és a környezettel való harmóniában rejlik.
A fák az ökoszisztéma elengedhetetlen elemei, és értékük konkrét számokban is kifejezhető.
Meg kellene találni az intenzív és extenzív állattartási rendszerek egyensúlyát.
Ha mégis ragaszkodunk bizonyos terjeszkedő fajokhoz, érdemes őket cserépbe ültetni vagy gyökérgáttal körbevenni.
A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
Mindenkinek van felelőssége a környezetvédelemben és mindenki tehet a kedvezőtlen folyamatok ellen.
A modern mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy miként tud egyszerre termelékeny és fenntartható maradni.
A városi kertészkedés kis léptékű és egyszerű eszköznek tűnik, mégis sokat segíthet a klímavédelemben.
Gyakorlatilag összeomlott a farmosi békapopuláció, a csaknem százszázalékos visszaesés hátterében nem a vonulási útvonal megváltozása áll.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
