Az Európai Unió mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása kizárólag a regisztrált gazdaságokban található méhkaptárakat veszi számba, így a statisztika nem fedi le a teljes állományt. A 2020-ban rögzített 8,1 millióhoz képest mindenesetre 1,3 millióval emelkedett a nyilvántartott kaptárak száma. A tagállamok rangsorát Olaszország vezeti közel 1,9 millió kaptárral, megelőzve a 1,7 milliós Romániát, a 1,2 milliós Görögországot és az egymilliós Bulgáriát. A leggyorsabb bővülést szintén Olaszország mutatta fel, ahol 2020-hoz képest 79 százalékkal, azaz több mint 822 ezerrel nőtt a kaptárak száma.

Összesen tizenkét tagállamban emelkedett a méhkaptárak száma, miközben tíz országban visszaesést tapasztaltak. A legnagyobb csökkenést Magyarország könyvelhette el, ahol 34 százalékkal, mintegy 152 ezer kaptárral zsugorodott az állomány, míg Spanyolországban 14 százalékos, azaz 131 ezer kaptárnyi csökkenést regisztráltak.

Ahogyan korábban lapunk is megírta, nagy bizonytalanság uralkodik a magyar méhészek körében. Bár az ágazat szereplői a tavalyi telet viszonylag kedvező eredményekkel vészelték át, és a fiasítások is megfelelően alakultak, az egyre súlyosbodó aszály komoly kihívások elé állítja őket. A csapadékhiány miatt a repce több térségben alig vagy egyáltalán nem termelt nektárt, miközben az ország egyes részein az akácállomány is veszélybe került a tartós szárazság következtében. A nehézségeket tovább fokozza, hogy a felvásárlási árak stagnálnak, sőt több helyen már felvásárlás sincs. A szakemberek ugyan igyekeznek bizakodóak maradni, ám az elmúlt évek tapasztalatai óvatosságra késztetik őket. 

Súlyos veszélyben a magyar méz: végleg tönkremehet a hazai ágazat?

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.

A méhek kulcsszerepet játszanak a beporzásban, hiszen a különböző éghajlati öveken egyaránt jelentősen hozzájárulnak a növények termékenyüléséhez. A vadon élő beporzó rovarok aggasztó térvesztésére reagálva az Európai Bizottság 2023-ban mutatta be az "Új megállapodás a beporzókról" elnevezésű kezdeményezését, amely a 2018-as uniós beporzóvédelmi stratégia felülvizsgált változata. A megújított program a 2030-ig szóló biodiverzitási stratégia részeként azt a célt tűzte ki, hogy az évtized végére megfordítsa a beporzók állományának csökkenő trendjét.