A jelentés egyik legszembetűnőbb megállapítása a tojótyúkok ketrecmentes tartására vonatkozik. Bár 96 vállalat tűzte ki célul az erre való átállást, közülük mindössze 17 (18 százalék) számolt be arról, hogy a tojásbeszerzése már teljes egészében ketrecmentes. Ugyanakkor pozitív tendencia, hogy a ketrecmentes tojás felé haladó cégek aránya 67 százalékról 71 százalékra nőtt. Szintén javult a fiaztató kutricák kivezetését célzó vállalások aránya, amely 9 százalékról 13 százalékra emelkedett - jelentette a PoultryWorld.

Az összesített rangsorban idén a Marks and Spencer, a Premier Foods, a Waitrose és a Greggs PLC végzett az élen. Nyolc vállalat – köztük az Amazon/Whole Foods Market, az Asda és a WH Group – egy kategóriával feljebb lépett az értékelésben. Ezzel szemben tizenegy cég, többek között az Arla Foods, az Unilever és a Danish Crown egy szinttel visszacsúszott. Figyelemre méltó fejlemény a tojásellátási láncban érintett vállalatoknál a kakascsibék selejtezésének visszaszorulása. A cégek 15 százaléka már legalább részben olyan forrásból szerzi be a tojást, ahol a hím naposcsibéket nem pusztítják el a kikelésük napján.

Ez az arány tavaly még csak 9 százalék volt. Országok szerinti bontásban összességében továbbra is az Egyesült Királyság teljesít a legjobban, míg a legnagyobb előrelépést a francia és a brazil cégek produkálták. Latin-Amerika vállalatai – köztük olyan húsipari óriások, mint a JBS, a Minerva és az MBRF – az állatjóléti teljesítmény terén most először előzték meg az ázsiai, az európai és az észak-amerikai régió szereplőit. Ezzel szemben az ázsiai-csendes-óceáni térség bizonyult a leggyengébbnek: az itteni cégek 43 százaléka még átfogó állatjóléti szabályzatot sem tesz közzé.

Az alternatív fehérjékre való átállás terén a brit vállalatok 29 százalékos átlagpontszámot értek el az állati eredetű élelmiszerektől való függőség csökkentésére tett erőfeszítéseikkel. Ez jelentősen meghaladja a 11 százalékos globális átlagot. Az antibiotikum-használat kapcsán a cégek mindössze 40 százaléka vállalta a megelőző célú, valamint a rutinszerű, állományi szintű (metafilaktikus) kezelések megszüntetését. Ez az alacsony arány különösen aggasztó annak fényében, hogy az antibiotikum-rezisztencia egyre súlyosabb globális fenyegetést jelent.

Nicky Amos, a BBFAW ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a lassú haladás nemcsak a haszonállatokat, hanem a fogyasztókat és a befektetőket is veszélyezteti. Kiemelte továbbá, hogy a vállalatoknak hatékony szakpolitikai ösztönzőkre lenne szükségük a magasabb állatjóléti normák gyakorlati megvalósításához. Philip Lymbery, a Compassion in World Farming vezetője arra mutatott rá, hogy a ketreces tartás felszámolása az első létfontosságú lépés az ipari állattenyésztéstől való elmozdulás felé. Hozzátette, hogy ez a váltás nem csupán állatvédelmi kérdés, hanem a talajvédelem, a vízminőség, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a biodiverzitás megőrzése szempontjából is meghatározó jelentőségű.