A lazac a sugarasúszójú halak osztályának lazacalakúak rendjébe, ezen belül a lazacfélék családjába tartozó faj. Nemének a típusfaja. A tengerben aktív vadász, és gyakran rajokban él.
A lazac jellemzői és elterjedése
A lazac kedvelt halfajta, óriási a kereslet rá, ennek következményeként napjainkban tömegesen szaporítják. Nyugat- és Észak-Európa tengerpartjainál, folyóiban, továbbá a Vizcayai-öböltől Oroszország sarkvidéki területéig találkozhatunk velük. Természetes élőhelyén rendszerint aktív vadász, többnyire rajokban él. Tápláléka többek között a halak, például Ammodytidae-fajok és fiatal heringek. Általában 9-10 évig él. Alfajai a királylazac, a vörös vagy sockeye lazac, a rózsaszín vagy gorbusalazac, az ezüst vagy coho lazac, és a ketalazac. Míg Magyarországon nagyrészt pontyot tenyésztenek, addig az észak-európai és észak-amerikai országok egyik legnépszerűbb tenyésztett halfaja a lazac. Számos formában kapható, hazánkban is, egészben, szeletekben, illetve filé formájába.
A lazac megjelenése
A lazac teste erősen megnyúlt, faroknyele karcsú hal. Pikkelyei kicsinyek, az oldalvonal mentén 120-130, a zsírúszó és az oldalvonal között 11-15 (többnyire 12-14) helyezkedik el. A lazac feje egész kicsi, orra hegyes, szájrése viszont széles, hátranyúlik egészen a szemekig. Az első kopoltyúív valamennyi tüskéje pálcaszerű. A fiatal halak - körülbelül 15 centiméterig - oldalain nagy, sötét foltok és vörös pontok vannak.
A már tengerbe érkezett, fiatalkori ruhájukat elveszített példányok fején kerek, fekete pettyek vannak, oldalaik ezüstösek. Az ívó halak vörös és fekete foltosak, a hímek hasoldala pedig piros színű. A kifejlett lazacok 40-120 centiméter hosszúak, de még a 150 centis hosszt is elérhetik.
Tömege akár 36 kilogramm is lehet. Többek között a sötétcápa (Carcharhinus obscurus) vadászik rá, valamint a Tentacularia coryphaenae nevű galandféregfaj élősködhet benne.
Kényszerlehalászást végeztek Tácon, amelynek során mintegy 6 tonna pontyot helyeztek át.
Országos összefogás kezdődik a hazai vízbázisért, a tájba juttatják a halastavak vizét az őszi lehalászások során.
Az idei év rendkívüli aszálya eddig 1588 hektárnyi halastavat szárított ki Magyarországon, a vízhiány és a hőség miatt pedig közel 280 tonna hal pusztult el.
A rendkívüli aszály miatt nagyrészt kiszáradt a Vas vármegyei Merseváti tőzegbányató.
Egyre több olyan tényező jelenik meg a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, amely közvetve a horgászat világára is hatással lehet.
Oxigénhiány, fényhiány, tömeges halpusztulás, gátak közé szorított folyó, szennyvízbevezetés, fenntarthatatlan vízkivételek jellemzik a Zagyvát.
A 2026-os évben a tavaszi fagyok, az aszály és a növénybetegségek is sújtották a magyar borágazatot.
Az Agrárszektor kollégája a térségből küldött döbbenetes légifotókat a pusztító tűzről.
Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
Egyre kevesebb vízzel kell gazdálkodnunk, ezért sem mindegy, mennyi marad ebből a talajban.
Augusztusban a kiskert növényeinek egy része már túl van a legszebb időszakán, sok faj képes még a megújulásra.
