A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet. A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára. Ezeknek az állatoknak a téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken. Az MME szerint fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és táplálkozóhelyet a környék állatainak, köztük a sünöknek is.

Mint írták, az első lépés az, hogy az ember lehetőleg ne vasvillával kezdjen neki a munkának, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassa át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat.

Az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bontja el. A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon oda kell figyelni a gömbölyded formákra, mivel az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül.

Fontos, hogy az ember soha se gyújtsa fel helyben az ilyen rakásokat, mert a lángok elől a sünök nem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért megégnek. 2021. január 1-től az önkormányzatok már nem engedélyezhetik helyi rendeletben az avarégetést, így ennek törvényi tilalma általános az egész országban.

Ha valaki a lombhalom megbontásakor telelő sünt talál, akkor lehetőség szerint tegye vissza rá kellő vastagságú rétegben a leveleket és az ágakat. De az is működik, ha a közelben, bokrok takarásában készít egy ilyen növényi halmot, és ez alá teszi vissza a sünt.