Egyre népszerűbb ez a magyar húsféle: itthon és külföldön is sokan keresik
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idei szavazásán a fáslegelő nyerte el az Év élőhelye címet 2026-ra.
A homoki árvalányhaj nyerte el az év vadvirága címet a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület által szervezett szavazáson.
A vizsgálatok költsége előreláthatóan bruttó 100-150 ezer forint között alakul, ezért az egyesület adománygyűjtést indított.
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
Szörnyű állatkínzás történt Nógrádban, tucatnyi fajtiszta macskát mentenek az állatvédők.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mindenkit arra kér, hogy vigyázzanak a téli álomra készülő sünökre!
Drámai mértékben csökkent a vízszint a tatabányai Síkvölgyi Horgásztavakban, ennek nem lesz jó vége.
A magyarországi kóbor állatok problémájának gyökerét kívánja kezelni az Orpheus Állatvédő Egyesület azzal, hogy támogatja a szabadban tartott kutyák és macskák ivartalanítását.
Rekordméretű, 240 centiméteres, 90 kilogrammos harcsát fogott ki egy horgász a tatabányai Centrál-tóból szeptember közepén.
A két magyarországi egyesületnek már évek óta nem volt élő biztosítási állománya.
A mintegy 230 centiméteres, közel 80 kilós példány kifogása komoly küzdelmet igényelt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.
2025-ben az Ökotárs Alapítvány által megrendezett Év Fája versenyen a békéscsabai Emlékek fája győzött.
A napokban kotorni kezdték a Zagyva folyó felső szakaszát, melynek során a vízparti növényzetet is teljesen eltávolítják.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tanácsa szerint kóbor méhraj észlelése esetén mindenki forduljon szakemberhez.
Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület, egy fő változott az elnökségben.
Az összevásárolt élő állatok ünnepek után legtöbbször unott terhek maradnak és sokan meg is szabadulnak tőlük.
A rendezvény nagy érdeklődés mellett zajlott, és számos hasznos előadást kínált a mezőgazdasági szakemberek számára.
Több száz életveszélyes karót hagytak a Balatonban a horgászok, ami a fürdőzőkre és az állatokra is veszélyt jelent.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.