Bár a betegség egyelőre csak egyedi esetként jelent meg Magyarországon, a gazdasági következmények rendkívül gyorsan érezhetővé válnak. Az Európai Unión kívüli, szigorú állategészségügyi előírásokat alkalmazó célországok, mint például Szerbia, Vietnám vagy Dél-Korea, a mentességi státusz visszaszerzéséig várhatóan lezárják a piacaikat a magyar termékek előtt.

Az idei évi kiviteli adatok alapján ez jelentős mennyiségű sertéshúst érint, amely alternatív piacok hiányában átmenetileg a hazai vagy az uniós piacon marad meg.

A rendkívül érzékeny sertéspiacon a hirtelen fellépő kínálati többlet - egyelőre nem világos, hogy milyen mértékben - lefelé nyomja majd az amúgy is alacsony felvásárlási árakat. Ez a lehető legrosszabbkor érinti a hazai gazdákat, akik a magas takarmány-, energia- és bérköltségek, illetve az alacsony európai árak miatt eddig is gyakran csak a nullszaldó eléréséért küzdöttek.  Sőt: jelenleg a szereplők minden ráhizlalt kilóval a veszteségeiket növelik, egy újabb árcsökkenés pedig tovább rontja az amúgy is alacsony jövedelmezőséget.

A belföldön maradó árualapot a hazai húsfeldolgozók sem tudják egyszerűen átvenni.

A magyar feldolgozóüzemek a hagyományos készítmények, például a kolbászok és szalámik előállításához nagysúlyú sertéseket igényelnek, amelyeket javarészt importból szereznek be. A kivitelből visszamaradó hús ugyanakkor más kategóriába tartozik, így szerkezeti okokból nem felel meg a hazai feldolgozóipar igényeinek.

A közelmúltban (még az ASP kitörés előtt) Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke már sötét képet festett a sertéságazat helyzetéről az Alapvetés podcast adásában:

A helyzet komolyságát fokozza, hogy a magyar sertéstartók jelentős része az idősebb generációk tagja. Amennyiben a romló jövedelmezőség miatt a nyugdíjaskorú gazdák a termelés befejezése mellett döntenek, az visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el az ágazatban. Az állattartó telepek újraindítása ugyanis hatalmas tőkét és beruházást igényel, így a végleges bezárások tartós kapacitásvesztést és a hazai állomány drasztikus csökkenését vonhatják maguk után.

A jelenlegi legfontosabb feladat a piaci beavatkozások helyett a járvány továbbterjedésének megakadályozása.

Ez a szigorú telepi járványvédelmi szabályok maradéktalan betartásával, valamint a fertőzést terjesztő vaddisznóállomány célzott gyérítésével biztosítható. Ha a mostani eset egyedi marad, a piac viszonylag gyorsan alkalmazkodhat az átmeneti nehézségekhez. Újabb megbetegedések és az exporttilalom elhúzódása esetén viszont az ágazat komoly strukturális válságba sodródhat.