Agrárszektor: Egy korábbi nyilatkozata szerint az idei évet már egy megreformált Agrárkamarával fogja zárni Magyarország. Ezt hogyan kell elképzelni? Milyen elvek, elvárások, előírások, kritériumok mentén kell működnie a magyar gazdák legfőbb érdekképviseleti szervének?

Dr. Zoltán Péter: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eredeti hitvallásától eltérítve nemcsak szakmai és érdekképviseleti feladatokat látott el, hanem mélyen átpolitizálttá vált. A Fidesz és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) arra használta fel a kamarai erőforrásokat, hogy politikai üzeneteket terjesszenek, politikai célokban mozgósítsanak. Emellett arra próbálták felhasználni elsősorban a falugazdászokat, hogy a vidéki agrár-értelmiséget, vállalkozókat és gazdákat a hatalomhoz kössék, és ennek legyen valami politikai eredménye. Ma már tudjuk, hogy nem volt, de ettől még nem kíméltek sem erkölcsi, sem anyagi forrásokat. Már most is több olyan történetről tudunk, amelyek kivizsgálást igényelnek. Ilyen például a tisztségviselői tiszteletdíj egy részének átengedése a MAGOSZ részére, vagy az idei választási kampányban a falugazdászok által kezelt e-mail címek felhasználása arra, hogy mozgósítsanak a Fidesznek. Ez egyébként GDPR problémákat is felvet, mivel az Agrárkamara ezt a címlistát átadta a volt kormánypártnak. Vannak azonban más esetek is, amelyek jól mutatják, milyen mértékben volt átpolitizálva a szervezet.

De mi fog történni a Kamarával az év végéig? Ha nagyon röviden akarom összefoglalni, akkor négy olyan feladatkör van, amelyet végrehajtva eljuthatunk oda, hogy a nevet is változtató Kamara úgy kezdje meg a következő évet, hogy egy valóban demokratikusan megválasztott köztestület legyen, amely csak szakmai és érdekképviseleti munkát lát el. Az első feladatkörbe, a politikai ügyekbe nem akarok nagyon mélyen belemenni, a morális problémákat az előbb megfogalmaztam. Aminek következménye kell hogy legyen, annak lesz következménye.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy olyan intézmény, amely közpénzekkel gazdálkodik, hiszen a költségvetése három forrásból származik: uniós pályázatokból, a kötelező tagdíjakból és az állami közfeladatok ellátása utáni központi támogatásból. A közel 440 ezer tagot mintegy 17 milliárd forintnyi tagdíj befizetésére kötelezték. Emellett az állam is jelentős mennyiségű közpénzt költött arra, hogy a kamara a feladatait ellássa. Amit tudni kell, hogy a NAK tevékenységének zömét olyan közfeladatok ellátása adja, amelyeket az állam bízott rá, és amelyek finanszírozását biztosítania kell. Ezeknek egy jelentős hányadát a Kamara arra használta fel, amire kellett. Ez leginkább a támogatási és pályázati összegekre volt igaz, hiszen azoknak nagyon szigorú az elszámolása. A tagdíjakból befolyó pénzekkel azonban már nem bántak ennyire szigorúan.

Ezért a bevezetett intézkedések első köre az volt, hogy a tisztségviselőknél megvontunk mindenféle kedvezményt és juttatást. Nem kapnak semmit, amit korábban maguknak megszavaztak, beleértve a tiszteletdíjat és minden egyéb juttatást (iroda, titkárnő, céges laptop, telefon és költségtérítés), így – ha nem is jogilag, de funkcionálisan már politikai befolyástól mentesítettük a kamara működését. A parlament által megszavazott törvénymódosítás kimondta, hogy az agrárkamara vagyoni helyzetét át kell világítani, és erről a jelentést szeptember 15-ig ellen jegyezve be kell nyújtanom a miniszternek. Ezt kibővítettük olyan egyéb feladatokkal, mint például az eredménykimutatás, mérleg, cash-flow, HR riport, gépkocsikkal való gazdálkodási elszámolás, és emellett természetesen olyan tevékenységeket is vizsgálni fogunk, amelyek nem a kamara céljait szolgálták, vagy nem olyan mértékben, mint az indokolt lett volna.

Ha ezek kiderülnek, márpedig információink szerint lesz jó néhány ilyen ügy, az nyilván teljes kivizsgálást igényel. Erről már nem mi fogunk döntést hozni, de a döntéshez nekünk kell majd összegyűjteni a releváns tényeket, adatokat, információkat.

Fotó: NAK/Szalay György

Milyen terveik vannak a falugazdász-hálózattal? Lesz valamilyen meghallgatás náluk, hogy az új vezetőség megismerhesse őket, és viszont?

A Kamara megújulását célzó következő lépés a szakmai tevékenységgel összefüggő feladatok áttekintése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara berkein belül mintegy 700 falugazdász dolgozik, összességében pedig közel 1300 munkavállaló. Át kell tekintenünk, hogy milyen közfeladatokat látnak el, hogy helybéliek-e, vagy sem, hogy jól végezték, jól végezhették-e a munkájukat, vagy sem. Meg fogjuk őket is kérdezni, ahogy mindazokat, akik a Kamara működtetésében részt vettek, részt vesznek és részt is fognak venni, hogy véleményük szerint mi lenne a legjobb szakmai megoldás a jövőre nézve, amivel a múlt problémáit fölszámolhatjuk, és ami a továbbiakban perspektívát nyújt nekik.

Nemrég tartottunk a megyei igazgatóknak és a fő falugazdászoknak egy közel kétórás gyűlést, ahol tájékoztattam őket az eddig történt átalakításokról, és kérdezhettek is. A szakmai átvilágítást követően meg fogunk kérdezni minden falugazdászt, ők is elmondhatják majd, mit szeretnének. A szakmai apparátusunk ebből majd készíteni fog egy összefoglalót, amit a falugazdászok is meg fognak kapni, és láthatják majd, miket tartanak szükségesnek. Emellett fel fogok kérni egy szakmai tanácsadó testületet, hogy segítsenek a szakmaiság megítélésében és a jövő célkitűzéseit illetően.

Visszatérve még a Kamara átalakítására: végezetül pedig szükség lesz a demokratikus választási rendszer megteremtésére. Nem titok, hogy korábban csak a MAGOSZ küldötteire lehetett szavazni. A kamarai választási rendszer átalakításához az Országgyűlésnek meg kell változtatnia a kamarai törvényt. A módosítás lényege, hogy az eddigi 304 fő helyett 200 főből fog állni a küldöttgyűlés. Ebből 60 fő a 19 megye és Budapest által delegált 3-3 küldött. Emellett felkérjük majd az érdekképviseleti szervezeteket, hogy méretüktől függően 1-3 főt delegáljanak ők is. Ehhez az kell, hogy a választás átalakítására vonatkozó javaslatunkat még szeptember első felében elkészítsük. Egyrészt ez lesz az alapja a kamarai törvény megváltoztatásának, másrészt pedig tájékoztatni fogjuk az agrárium szereplőit, hogy ezt miként képzeljük el. Tehát ez a 200 fős küldöttgyűlés fogja megszavazni a 10 tagú elnökséget, öt évre. Ők maguk közül fogják kiválasztani az elnököt, de nem öt, hanem mindössze fél évre. Tehát egy ciklus alatt minden elnökségi tag elnök lesz fél évig, így nem fordulhat többé elő, hogy egy elnök politikai zsákmányszerzésre használja saját pozícióját, ahogy azt korábban láthattuk. Még ami ebben érdekesség, hogy az elnökségnél úgy lehet majd tagjelölteket állítani, hogy megnevezzük a tíz legnagyobb termékpályát, amin belül lehet majd nevezni a jelölteket.

Ez azért kell, hogy például ne 10 selyemhernyó-tenyésztő kerüljön be az elnökségbe, illetve többé ne állhasson elő olyan helyzet, hogy a kereskedelem és az élelmiszeripar kimarad a döntéshozatalból. A cél az, hogy a felálló új elnökség valóban reprezentálja az agrárium teljes termékpálya-szerkezetét.

Fotó: NAK/Szalay György

Külön lehet választani egy ilyen szervezet működésénél a politikai és a szakmai részt?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az volt a legfőbb problémája, hogy az eredeti feladatai - szaktanácsadás és érdekképviselet - helyett rákényszerítették arra, hogy politikai eszközként szolgáljon. Ez olyan súlyos bűn, hogy ettől meg kell szabadítani a kamarát, méghozzá élesen elvágva ennek minden további lehetőségét. Vagyis igen, szét lehet és szét is kell választani a politikát és a szakmát, mi pontosan ezen dolgozunk. Jelenleg nincs egyetlen olyan tisztségviselő sem a Kamarában, akinek bármilyen hatásköre lenne. A kamarai törvény módosítása kimondta, hogy ha az elnökség tagjainak több mint fele lemond, akkor kamarai biztosra száll a jogkörük. Így most pillanatnyilag én vagyok, aki rendelkezik az elnökség jogkörével.

Milyen garanciákkal lehet valóban politikamentessé tenni egy ilyen szervezetet, és milyen összeférhetetlenségi szabályokban gondolkodnak?

Azt, hogy miként lehet politikamentessé tenni a kamarát, az imént már elmondtam: in medias res, a dolgok közepébe vágva, meghozva a szükséges döntéseket. Fontos az is, hogy ilyen ne fordulhasson elő még egyszer. A kamarai törvénymódosítás tételesen rendelkezett arról, hogy nem lehet kamarai tisztségviselő az, aki politikai funkciót vagy tisztséget látott el, illetve bármilyen pártnak képviselője vagy képviselőjelöltje volt. Tehát a továbbiakban senkit nem lehet majd demokratikusan agrárkamarai tisztségviselőnek megválasztani, akinek bármiféle politikai szerepvállalása volt az elmúlt 10 évben. Vagyis kamarai tisztségviselő innentől nem lehet aktív politikus. Ez az egyik oldal, ami garantálja a politikamentességet.

A másik, hogy kiadásra került egy főigazgatói utasítás a politikai semlegesség szabályait illetően, amelynek értelmében a kamarai munkavállalók munkaköri feladataik ellátása során nem folytathatnak politikai tevékenységet. Demokrácia van, tehát magánemberként mindenki azt csinál, amit akar, de hivatalosan nem foglalhatnak állást. Ha valaki mégis megtenné, akkor fegyelmi vétséget követne el, aminek akár munkajogi következménye is lehet.

Nemrég megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy augusztus 14-i hatállyal minden tisztségviselő minden juttatását megszüntették. Ezt az új kamara felállását követően is fenn kívánják tartani?

Az agrárkamarai törvény módosítása - amelyet augusztus 11-én szavaztak meg, és augusztus 14-én lett hatályos - egyértelműen fogalmaz: az agrárkamarai tisztségviselők semminemű juttatásban nem részesülhetnek, kivéve az igazolt költségeik megtérítését. Ez nem időleges rendelkezés volt, hanem egy vezérfonal a jövőre nézve is, tehát a tisztségviselőknek nem járnak többé juttatások. Ez egy társadalmi tisztség, amit megtiszteltetés betölteni, és ezért nem jár senkinek semmi, kivéve a közvetlen költségek, mint például az üzemanyagköltség megtérítését. De ez egyébként nemcsak a tisztviselőkre, hanem a kamarai biztosra is áll, tehát én sem kapok ezért semmiféle juttatást vagy tiszteletdíjat.

Szóba került az is, hogy idén nem lesz tagdíjfizetés a kamaránál, és a jövőre nézve a tagdíj csökkentését tervezik. Milyen díjmeghatározásokban gondolkodnak? Mindenki egységesen fizessen valamennyit, vagy a gazdaság üzemmérettől függően sávosan alakul majd a tagdíj?

Igen, idén senkinek nem kell kamarai tagdíjat fizetnie. Korábban fejőstehénnek nézték a magyar agrárium szereplőit, és több ezer tagnak kellett befizetnie a 10 ezer forinttól a közel 3 millió forintig tartó tagdíjat. Volt olyan, akinek több vállalkozása volt, és mindegyikkel befizettették, függetlenül attól, hogy egy cégcsoportról volt szó. Mi most egy új kamarai tagdíjfizetési rendszert próbálunk felállítani, aminek a rendező elve az, hogy azok az őstermelők, kisgazdálkodók és családi gazdaságok, akik volumenükben nem reprezentálnak akkora árbevételt, olyan volument, azoknak a tagdíj csak egy szimbolikus összeg legyen, de a nagyobb cégeknek sem fog úgy fájni, mint eddig.

Vagyis jelentős tagdíjmérséklésre fog sor kerülni, az előző tagdíj összegnek a fele alatti tartományban gondolkodva. Tehát nem lesz mindenkinek egyforma tagdíj, mert hogy nézne ki, ha egy őstermelőnek annyit kellene fizetnie, mint egy élelmiszeripari multinak.

Az agrárgazdasági kamara finanszírozása alapjaiban úgy lesz, ahogy eddig is volt, tehát uniós forrásokból, központi költségvetésből és valamilyen részben a tagdíjakból. Ebben lesz változás?

A struktúrában nem lehet változás, mert a szervezet természete ilyen, tehát muszáj így működtetnünk. Arra viszont törekszünk, hogy az agrárkamara a lehető legnagyobb hányadban uniós és nemzeti támogatási forrásból legyen fenntartva, hiszen ha kizárólag szakmai munkát végzünk, akkor arra pályázni is lehet. Amiről előbb már beszéltem, hogy a tagdíjak a korábbinál sokkal kisebb mértékben fognak hozzájárulni a kamara működéséhez. És a szervezet nyilván a továbbiakban is rá fog szorulni a költségvetési támogatásokra. Kérdés viszont, hogy az eddig ellátott közfeladatok mindegyikét meg akarjuk-e tartani. Ha hasznos, akkor igen. Ha viszont nem, akkor el fogunk gondolkodni a jövőjén.

Most tehát a szervezet áramvonalasításán dolgozunk, és ugyan még nem készült el ez a mérleg, de ha meglesz, nagyon szívesen közrebocsátom majd az adatokat. És akkor látni fogjuk, hogy a tisztségviselők mennyibe kerültek eddig. Ha az új mérleg nullszaldós, akkor egy jelentős költséget takarítottunk meg. A költségek lefaragásánál elsődlegesen közpénzhányadot próbáljuk majd meg csökkenteni.

Amit még nem mondtam el, hogy személyi konzekvenciái is voltak a változásnak. Augusztus végén felmentettem a főigazgatót, egyik helyettesét és hat felsővezetőt is. Szeptember elejéig közel 50 főt bocsátottunk el, és valószínűleg hasonló nagyságrendben fogjuk csökkenteni a dolgozók létszámát október végéig, vagyis kimondható: markáns létszámcsökkentést tervezünk. A cél az, hogy azokhoz a tevékenységekhez, amelyeket a továbbiakban is működtetni akarunk, meglegyen a megfelelő dolgozói létszám, de ami feladatkört nem akarunk megtartani, vagy nem feltétlenül fontos, ott nézzük meg, hogyan tudunk takarékoskodni.

(A címlapkép forrása: NAK/Szalay György)