A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság nem csupán a GDP néhány százalékát előállító szektor, hanem olyan stratégiai jelentőségű terület, amely az ország élelmezésbiztonságát garantálja. Rámutatott arra is, hogy a vidékfejlesztés ma már nem korlátozódik az agráriumra, mivel a vidéki települések funkciója átalakult, és sok helyen inkább agglomerációs, lakóövezeti szerepet töltenek be. Az ágazatban komoly kihívást jelent a munkaerőhiány, különösen az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban. Bár a modern, csúcstechnológiás mezőgazdasági gépek kezelése vonzó a fiatalok számára, és a robotizáció is gyors ütemben terjed, az állatokkal való munkához továbbra is elengedhetetlen a magas szintű szakmai felkészültség és az emberi jelenlét - tudósított az Infostart.

Az egyre gyakoribb aszályok és a rendkívül egyenetlen eloszlású, sokszor villámárvizeket okozó csapadék azonnali szemléletváltást követel a gazdálkodóktól. A korábbi, vízelvezetésre fókuszáló gyakorlat helyett a víz megtartására és a talajtakarásra kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez a művelési rendszerek átalakítása mellett a növénykultúrák felülvizsgálatára is szükség van. Az Európai Unió fehérjehiányát kihasználva érdemes lenne nagyobb teret biztosítani az olyan kevésbé klímaérzékeny növényeknek, mint a lucerna vagy a takarmányborsó. Bóna Szabolcs szerint Magyarország az elmúlt évtizedekben egyszerű nyersanyagtermelővé vált, ám a hatalmas, egybefüggő földterületeken gazdálkodó ukrán, orosz vagy amerikai versenytársakkal mérethatékonyságban az ország nem tud versenyezni. A kitörési pontot a családi gazdaságok együttműködése, a zöldség- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, valamint a magas feldolgozottságú élelmiszerek jelentik. A kormány célja az, hogy az egyéni érdekek helyett ágazati összefogás alakuljon ki, és olyan erős, regionális márkatermékek szülessenek, mint amilyen az olaszoknak a parmezán.

Az érdekképviselet területén is alapvető változásokra lehet számítani. A miniszter kifejtette, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eddig politikai befolyás alatt állt, és a Magoszon keresztül irányított szervezet nem a gazdák valós érdekeit képviselte. Ennek rendezésére a minisztérium új kamarai törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek. Az előterjesztés célja a köztestület teljes depolitizálása, egy átlátható és valóban demokratikus választási rendszer kialakítása, valamint a túlzottan magas tagdíjak felülvizsgálata. Az átmeneti időszakra, legfeljebb az év végéig tartó választások lezárultáig egy széles körű felhatalmazással rendelkező kamarai biztost neveznek ki a szervezet átvilágítására és a folyamatos működés biztosítására.

A következő uniós Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetési ciklusa kapcsán a tárcavezető a támogatások reálértékének csökkenésére számít, ezért a mezőgazdaságnak hosszú távon az önfenntartásra kell berendezkednie. Bóna Szabolcs eloszlatta azt a tévhitet is, hogy a fenntartható gazdálkodás feltétlenül magasabb költségekkel jár. A kevesebb fosszilis energiát igénylő, a talajéletet és a biológiai szénmegkötést támogató technológiák, mint például a forgatás nélküli talajművelés és a megfelelő vetésforgó alkalmazása, gazdaságilag is kifizetendők, hiszen mérséklik a gépüzemeltetési és a műtrágyázási kiadásokat. Ugyanakkor rávilágított arra az ellentmondásra is, hogy miközben az uniós gazdáknak rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, a szabadkereskedelmi megállapodások révén az Európán kívülről beáramló termékekre nem vonatkoznak ugyanezek a szabályok, ami súlyos versenyhátrányt okoz a hazai termelőknek.