A 2013-ban - egyeztetés, és az érintettek egyetértése nélkül - létrehozott Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (NAK) a törvény erejénél fogva kötelezően tagjává válik minden agrárgazdasági - vagy ahhoz akár áttételesen is kapcsolódó - tevékenységet folytató gazdasági szereplő. A NAK - a köztestületektől elvárt függetlenségét feladva - megalakulásától kezdve, nyíltan és egyértelműen politikai elköteleződést vállalt, így annak a törvényben rögzített kötelezettségének sem tett eleget, hogy tagjai érdekét megjelenítse, képviselje. A Kamara nemhogy nem képviselte tagjait, de sok esetben kifejezetten a tagi érdekekkel ellentétesen lépett fel. Összességében a Kamara nem köztestületként, hanem politikai szervezetként működik, ami kizárólagosan a magát több, mint 30 éve politikai szövetségi rendszerben meghatározó Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnökségének befolyása alatt áll

- olvasható a MOSZ nyílt levelében.

Koncz Máté szerint a problémát jól példázza a Kamara egykori elnökének a MAGOSZ tisztújító rendezvényén tett megállapítása, mely szerint „a Kamara beteljesítője annak a missziónak, amelynek ideológiai és szakmai célrendszerét a MAGOSZ magának folyamatosan megfogalmazta az elmúlt évtizedekben”. Ezzel kapcsolatban a MOSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy

elfogadhatatlan, hogy bárki - különösképp a szervezet elnöke - egy ideológiai misszió eszközeként tekintsen a kötelező tagság mellett szerveződő köztestületre! A kötelező tagság mellé jelentős tagdíjfizetési kötelezettség is társul. A gyakran milliós összegeket jelentő tagdíjat - ami adók módjára bejhajtandó(!) - akkor is meg kell fizetni, ha a tag nem veszi igénybe a szervezet szolgáltatásait, ha olyan kamarai intézkedésekkel szembesül, melyek hátrányosan érintik, esetleg, ha felelősségi körén kívül eső okok miatt - jellemzően méretéből adódóan - egyenesen kizárják egyes szolgáltatások igénybe vevői közül.

A nyílt levélben Koncz Máté külön kitért arra is, hogy a magyar mezőgazdaság évek óta súlyos válsághelyzetekkel küzd: az energiaválság nyomán kialakult árrobbanással, a piaci összeomlások következményeivel, a járványokkal, az aszállyal, a vízhiánnyal, a csökkenő felvásárlási árakkal. Mint fogalmazott,

ezek az elemi és gazdasági tényezők számos gazdálkodót ellehetetlenítenek, vagy kritikus, csőd közeli helyzetbe sodornak. A gazdálkodók évek óta - támogatások nélkül - gyakorlatilag nem realizálnak jövedelmet a termelésen, a NAK mégis évente közel 20 milliárd forint tagdíjat szed be, és a költségvetési forrásokkal együtt 30 milliárd Ft-ot(!) meghaladó összeget fordít tevékenysége finanszírozására. Ez érdemben meghaladja az ágazatban képződő eredmény 10%-át.

Nem véletlen, hogy az előzmények ismeretében a termelők döntő többsége egyértelműen elutasítja a Kamarát, illetve a kötelező tagság intézményét, és - sok esetben - a tagdíjfizetés megtagadását tervezi. Mindezek alapján, hazánk egyedüli független, átfogó mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetének nevében arra kérem, hogy határozott intézkedéseivel segítse a termelői elvárások érvényre jutását, és a szervezeti rendszer ésszerűsítésének folyamatát

- olvasható a közleményben.

Koncz Máté ezért arra kérte az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági bizottsága elnökét, hogy

• soron kívül tűzze az Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság napirendjére a NAK
  létrehozásának, működésének és költséggazdálkodásának áttekintését,
• kezdeményezze, hogy már az idei évben se kelljen kamarai hozzájárulást fizetni a
  tagoknak, közel 20 milliárd Ft-ot őrizve meg ezáltal a mezőgazdasághoz kötődő
  vállalkozásoknál, illetve
• a Kamarai törvény módosításával önkéntességet biztosítva adják meg a lehetőséget az
  agrárium szereplőinek, hogy maguk döntsék el, kívánnak-e a NAK (vagy más
  szervezet) tagjai lenni.

A MOSZ elnöke jelezte, ezen lépések egybeesnek az agrárvállalkozások érdemi többségének határozott igényeivel és elvárásaival. Koncz Máté szerint ugyanis a kötelező tagság és a tagdíjfizetési kötelezettség fenntartása morálisan is megviselné az agrártársadalmat. A beavatkozás azért sem tűrhet halasztást, mert a Kamara működési gyakorlata alapján a tagdíjfizetés heteken belül esedékessé válik