Báthy Attila kútfúró mester tapasztalatai szerint idén 20-30%-kal nőtt a kereslet a munkáik iránt. A szárazság leginkább a sekélyebb, talajvízből táplálkozó ásott kutakat érintette, amelyekből országszerte sok helyen teljesen elfogyott a víz. A kútépítésnél a legfontosabb szempont az adott terület földtani felépítése. Míg a folyók menti kavicsteraszokon vagy az Alföldön viszonylag könnyebb sekélyen vizet találni, addig más térségekben – például Ózd környékén – akár 300-400 méter mélyre is le kell fúrni a megfelelő vízadó réteg eléréséhez, ami háztartási célra már nem gazdaságos.

A megfelelő kúttípus kiválasztásánál nemcsak a vízkészlet elhelyezkedése, hanem a várható vízigény is döntő szempont. A nagyobb átmérőjű ásott kutak lassan szivárgó talajvíz esetén előnyösek, mert tározóként működnek, viszont kiürülés után várni kell az újratöltődésükre. Ezzel szemben a kisebb átmérőjű, mélyebb rétegeket célzó fúrt kutak – ha az adott mélységben jó a réteg vízadó képessége – folyamatosabb ellátást biztosítanak, és sok esetben költséghatékonyabbak is. Egyre többen egyébként nem is öntözési céllal, hanem a gyenge nyomású vezetékes ivóvízhálózat kiváltására létesítenek saját kutat.

A kivitelezés költsége rendkívül változó: ezt a mélység mellett a talaj szerkezete is meghatározza. A Balaton-felvidék kemény kőzeteinél például speciális, drágább technológiára van szükség. A 2026-os adatok alapján egy komolyabb, béléscsövezett kút fúrása méterenként jellemzően 30-50 ezer forintba kerül. Egy 20 méter mély kút végszámlája – a szivattyúval, az aknával, a gépészeti szerelvényekkel és az esetleges járulékos munkákkal együtt – könnyen elérheti a 600 ezer és egymillió forint közötti összeget. A munkálatok időtartama a körülményektől függően egy naptól akár két hétig is terjedhet.

A szakember óva int a hagyományos pálcás vagy a felszíni szondás vízkereséstől, mivel ezek nem szolgálnak megbízható adatokkal. Ha bizonytalan a vízadó réteg elhelyezkedése, érdemes kutatófúrást és geofizikai szelvényezést végezni. Ez ugyan 50-90 ezer forintos pluszköltséget jelenthet, de garantálja a kút szakszerű kialakítását.

A tervezés során a jogszabályi környezetet is figyelembe kell venni. A 2024 elején hatályba lépett és jelenleg is érvényes szabályozás alapján a legfeljebb 50 méter talpmélységű, az első vízzáró réteget el nem érő, kizárólag háztartási vízigényt kielégítő kutak létesítése a vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesnek minősülő területeken nem engedély- vagy bejelentésköteles. A vízkészletvédelmi országtérkép alapján kockázatos besorolású területeken azonban bejelentési kötelezettség van érvényben, míg a mezőgazdasági célú, illetve a mélyebb kutakra eltérő, szigorúbb hatósági előírások vonatkoznak.