Az Európai Bizottság 2025 nyarán bemutatott javaslata radikálisan leegyszerűsítette az uniós költségvetés szerkezetét. A korábbi hét helyett mindössze négy fejezetet hoztak létre, ami egyben a KAP eddigi önállóságának elvesztését is jelentette. Az agrártámogatások az első, a kohéziós és vidékfejlesztési programokat is magában foglaló fejezetbe kerültek, stratégiai végrehajtásuk pedig ezentúl a nemzeti és regionális partnerségi terveken keresztül történik. Szintén hátrányos a gazdák számára, hogy az új Európai Versenyképességi Alapban az agráriumot egy kalap alá vették az egészségüggyel és a biotechnológiával, elkülönített agrárforrások nélkül. Ez azért okoz problémát, mert a többi ágazat jóval nagyobb rutinnal hívja le az innovációs forrásokat, így a mezőgazdaság könnyen háttérbe szorulhat.

Mivel a megállapodásnak 2026 végéig meg kell születnie ahhoz, hogy az uniós finanszírozás 2028-tól megszakítás nélkül eljusson a kedvezményezettekhez, egyre nagyobb a nyomás a döntéshozókon. Az ír elnökség az eredeti bizottsági büdzsét mintegy 8%-kal csökkentő kompromisszumos javaslattal állt elő, ám ez az idén októberi uniós csúcson zátonyra futott. A "fukar" északi és nyugati tagállamok további több százmilliárd eurós elvonásokat követelnek, míg a Magyarországot is soraiban tudó, tizenhét országot tömörítő "kohézió barátai" csoport a KAP és a regionális fejlesztések védelméhez ragaszkodik. Az Európai Parlament szintén elutasítja a csökkentést, a képviselők ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy az infláció és a korábbi hiteltörlesztések miatt a reálérték-veszteség eléri a 10%-ot, ami a mezőgazdaság alulfinanszírozásához vezet.

A pénzügyi bizonytalanságok ellenére a szakpolitikai tervezés halad előre. A megszokott kétpilléres KAP-struktúra megszűnik, az agrártámogatási és vidékfejlesztési alapokat egyetlen keretbe vonják össze. Bár a tervezet tartalmaz válságkezelési, valamint a vidéki térségek sajátos kihívásaira szánt kiegészítő forrásokat is, ezek egy része nem kizárólag a mezőgazdaságot szolgálja majd, hanem akár általános vidéki infrastruktúra-fejlesztésre is felhasználható lesz.

Október végén a tagállamok agrárminiszterei elfogadtak egy részleges általános megközelítést, amely az intézményközi tárgyalások alapját képezi. Ez a kompromisszum ugyan növeli a tagállami rugalmasságot az "aktív gazda" fogalmának meghatározásában, a területalapú támogatások újraelosztásában és a kockázatkezelésben, de a konkrét finanszírozási kérdéseket nyitva hagyta. A degresszív területalapú támogatások szabályait és a támogatási plafonokat csak később, a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások végén rögzítik.

Az uniós gazdák legnagyobb érdekképviselete, a Copa-Cogeca üdvözölte a szakpolitikai szabályok terén elért technikai előrelépéseket, de élesen bírálta a felemás döntéshozatalt. A szervezet szerint abszurd helyzet, hogy a termelők úgy szembesülnek új elvárásokkal, hogy közben a költségvetési fedezet mértéke tisztázatlan. Az érdekképviselet követeli a KAP közösségi jellegének megőrzését, az elkülönített, inflációkövető költségvetés biztosítását, valamint az adminisztratív terhek csökkentését. Félő ugyanis, hogy a mostani irányvonal a tagállamok többségében 20%-os forráskivonást jelent majd, ami megfelelő garanciák nélkül súlyosan veszélyezteti a gazdálkodók versenyképességét és az élelmiszer-termelés biztonságát.