Lins hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások jövőjét nem lehet függetleníteni az Európai Bizottság által javasolt új partnerségi tervektől, de az élelmiszer-termelés stratégiai fontossága miatt a KAP forrásai nem rendelhetők alá más uniós céloknak.

Kiemelte a jól bevált kétpilléres modell fenntartásának fontosságát, amely szerint az első pillér továbbra is a gazdák közvetlen jövedelemtámogatását biztosítaná, míg a második a vidékfejlesztést, a környezet- és klímavédelmet, illetve az állatjóléti programokat finanszírozná.

Ide tartozik a LEADER-program is, amelynek a jelentéstevő – a Bizottság rugalmasabb elképzeléseivel szemben – továbbra is garantált, inflációkövető, mintegy 5 milliárd eurós uniós keretet követel, elkerülve, hogy a tagállamok saját hatáskörben vonhassanak el forrásokat a helyi fejlesztésektől.

Kimondta a brüsszeli biztos: annak a gazdának kell adni a támogatást, aki aktívan termel

Más formában, ösztönzők mentén juttatna támogatást az új Közös Agrárpolitika – mondta el az Agrárszektornak adott interjúban Christophe Hansen.

A támogatások elosztásával kapcsolatban a politikus elutasította az Európai Bizottság szigorú támogatáscsökkentési terveit, mivel azok súlyos veszteségeket okoznának az élelmiszer-termelés gerincét adó, 100 és 1000 hektár közötti közepes méretű gazdaságoknak. Ehelyett egy kötelező újraelosztó rendszert szorgalmaz, amely a közvetlen kifizetések legalább tíz százalékát a nagyobb üzemektől a kisebb és közepes gazdaságok felé irányítaná át.

A lassú generációváltás kezelésére azt javasolja, hogy az első pillér költségvetésének legalább nyolc százalékát kötelezően a negyven év alatti gazdálkodóknak különítsék el. Kiemelte ugyanakkor, hogy a fiatalok ágazatba lépésének ösztönzése nem jelentheti az idősebb termelők támogatásokból való, életkor alapú kizárását.

A környezetvédelmi és klímaügyi elvárások kapcsán Lins egységesebb uniós feltételrendszert sürget, hogy a túlzott tagállami mozgástér ne okozzon versenytorzítást az Európai Unión belül. Az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok, valamint árvizek miatt elengedhetetlennek tartja a mezőgazdasági kockázatkezelési és biztosítási rendszerek fokozott állami és uniós finanszírozását. Szintén stratégiai kérdésként tekint az öntözésfejlesztésre, amely ma már nemcsak Dél-Európa, hanem az északi és középső régiók számára is létfontosságú. Ennek keretében a víztakarékos technológiák elterjesztését, a vetésforgó korszerűsítését és a talajvédő intézkedések támogatását emelte ki.

Vrecionová: megváltozott a helyzet, kevesebb pénz jut a gazdáknak

A pénzek csökkenéséért cserébe legfeljebb az adminisztráció mérséklődhet – mondta el az Agrárszektornak az EP mezőgazdasági bizottságának elnöke.

A jelentéstevő arra is figyelmeztetett, hogy ha a tagállamok túl nagy döntési szabadságot kapnak a pénzek elosztásában, az kiélezheti a forrásokért folytatott versenyt a városok, a falvak és a gazdálkodók között. Az Európai Parlament éppen ezért a források uniós szintű, előzetes rögzítésére törekszik, ami garantálhatja a beruházásokhoz elengedhetetlen, hosszú távú tervezhetőséget és kiszámíthatóságot. A következő hónapok tárgyalásainak fő tétje így a tagállami rugalmasság és a kötelező uniós garanciák közötti egyensúly megtalálása lesz.

Mint ismert, a Közös Agrárpolitika átalakítására vonatkozó bizottsági elképzelések tavaly nagy ellenállást váltottak ki a gazdákat képviselő szervezetek körében. A hagyományos, kétpilléres rendszer megszűnésére, majd némi módosítás után jelentős átalakítására vonatkozó, a direkt kifizetések rendszerét teljesen újraíró és számos más ponton is nagy változást előrevetítő javaslatcsomaggal kapcsolatban az Európai Parlament is kritikákat fogalmazott meg. A KAP jelentéstevője az eseményen fenntartotta a kritikákat, amelyek ugyan várhatóan nem változtatják meg a legfőbb brüsszeli irányokat, de előrevetítik a módosítások lehetőségét.