Mikroszkopikus méretűre zsugorodna a területalapú támogatás a jövőben egy Brüsszelben keringő, az Európai Bizottság által értesüléseink szerint holnap nyilvánosságra hozandó, de már ma kiszivárgott javaslatcsomag szerint. A Közös Agrárpolitika jövőjét a Bizottság álláspontját rögzítő javaslat szerint a korábbi hírek szerint valóban meghatározná a jövedelemalapú szemlélet az eddigi területalapú megközelítés helyett.

Vége a jó világnak? Mi lesz így a gazdák pénzével?

Így lett a területalapú támogatás a KAP koronája, és így tűnhet el végleg 2027 után.

Előnyben a kicsik és a fiatalok

Az anyagban a jelenlegihez képest kétségkívül jelentős változások vannak a degresszív területalapú jövedelemtámogatás esetében. Mint a javaslat fogalmaz, a tagállamok területalapú jövedelemtámogatást nyújtanak a támogatható hektárszámra a mezőgazdasági termelőknek jövedelmi szükségletek kielégítésére, ám a szöveg úgy fogalmaz, hogy

a támogatható hektáronkénti kifizetést a mezőgazdasági termelők csoportjai vagy földrajzi elhelyezkedése szerint differenciálni kell objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján.

A javaslat meghatározza azokat a kritériumokat is, amelyek alapján a kifizetések differenciálásának alapjául szolgáló csoportokat vagy földrajzi területeket meghatározzák. Ezek szerint az Európai Bizottság a mezőgazdasági termelőknek egy reprezentatív referencia-időszakban mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelme alapján juttatna területalapú támogatást. A szöveg hozzáteszi:

A kifizetések differenciálásakor a tagállamok a támogatást azokra a mezőgazdasági termelőkre irányítják, akik a leginkább rászorulók, különösen a fiatal és új gazdálkodók, a nők, a családi vagy kistermelők, a növénytermesztést és az állattenyésztést kombináló mezőgazdasági termelők, illetve a természeti károkkal sújtott területeken élő mezőgazdasági termelők.

Mindez megerősíti azt a korábbi elképzelést, hogy az Európai Bizottság a tényleges területalapú támogatástól valóban elindulna a jövedelemalapú támogatás felé azzal, hogy a fent említett csoportokat kedvezményezett helyzetbe hozná. A kifizetések differenciálása történhet olyan éves átalányösszegű kifizetések formájában, amelyek a támogatható hektáronkénti területalapú jövedelemtámogatást részben vagy egészben helyettesítik.

Lóg a levegőben az agrártámogatások csökkentése

Az uniós költségvetés strasbourgi vitáján a katonai és szociális kiadások, valamint a versenyképesség volt a középpontban, a KAP láthatóan háttérbe szorul.

Csökkenés már 20 ezer eurótól

A legfontosabb pont talán az, hogy a tagállamok növelik a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatható hektáronkénti támogatást, miközben csökkentik a területalapú jövedelemtámogatás éves összegét.

A javaslat ráadásul rigorózus határokat húz meg a differenciálás kapcsán. Ezek a következők:

• A 20 ezer és 50 ezer euró közötti, egy mezőgazdasági termelőnek nyújtandó támogatás összegét 25 százalékkal csökkentenék,
• Az 50 ezer és 75 ezer euró közötti éves jövedelemtámogatás összegét 50 százalékkal csökkentik,
• A 75 ezer és 100 ezer euró közötti éves jövedelemtámogatás összegét pedig 75 százalékkal csökkentenék.
• A javaslat szerint ráadásul a területalapú jövedelemtámogatás teljes összege nem lehet magasabb, mint legfeljebb 100 ezer euró.

Jogi személy esetében a felső határérték a jogi személy ellenőrzése alatt álló összes gazdaságra vonatkozik – teszi hozzá az anyag.

Mindez tehát azt jelentené, hogy a Bizottság elképzelési szerint a területalapú támogatás úgy ahogy van véget érne hozzávetőleg 450 hektár felett, ám már 90 hektár után is lépcsőzetesen – és meglehetősen nagy arányban – csökkenni kezdene.

Egyelőre nem világos, hogy ezt a teljes támogatási volumen esetében szeretné-e elérni az Európai Bizottság, vagy csak az alaptámogatás esetében – utóbbi esetben az Agro-ökológiai Program (AÖP) kivételt jelentene a szigor alól.

Csak igazi termelőknek járna

A Bizottság javaslat szerint a tagállamok biztosítaniuk kell azt is, hogy a szóban forgó támogatást nem kapják meg azok a szereplők, akik a saját gazdaságukban valójában nem termelnek mezőgazdasági termékeket.

Az anyag ugyanakkor ezen a ponton némi engedményt is tesz: azok a mezőgazdasági kistermelők, akiknek a fő tevékenysége nem a mezőgazdaság, de legalább a tagállamok által meghatározott minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, úgy kell tekinteni, hogy mezőgazdasági termelőnek minősülnek.

A nyugdíjasok sem kaphatják?

Az elképzelés szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a legkésőbb 2032-ig a nyugdíjkorhatárt elérő kérelmezők, akik öregségi nyugdíjban is részesülnek, már nem kapnak ilyen támogatást. Szintén a tagállamokra hárulna az is, hogy biztosítsák, hogy a támogatható hektárszám csak olyan területeket foglaljon magában, amelyek ténylegesen a mezőgazdasági termelők rendelkezésére állnak. További kritérium, hogy az érintett területeken tényleges mezőgazdasági tevékenységet végezzenek, az a gazdálkodó ellenőrzése alatt álljon. Ha pedig ezeken a területeken nem csak mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, akkor az agrártevékenységnek kell túlsúlyban lennie a támogatás folyósításához.

Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?

Ukrajna felvétele sokak szerint igen kedvezőtlen hatást gyakorolna a magyar gazdákra.

Választható kistermelői támogatás

A javaslat szól a kistermelőknek nyújtott támogatásról, amelyet a legkisebb szereplők a tagállam által meghatározottak szerint kaphatnak meg és választható lenne. A tagállamok differenciálhatják az így nyújtott támogatást a mezőgazdasági termelők különböző csoportjai számára. Fontos kikötés ugyanakkor, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a támogatást ne kapják meg azok a szereplők, akik valójában nem termelnek mezőgazdasági termékeket a gazdaságukban.

Ezen kistermelői juttatás esetében az éves kifizetés gazdálkodónként nem haladhatja meg a 3 ezer eurót.

„Összeáll a kép”

Nem egyértelmű az sem, hogy a Bizottság mennyire ragaszkodik az anyagban foglalt elképzelésekhez a jövőbeni tárgyalások során, de sokatmondó, hogy a holnapra tervezett nyilvánosságrahozatal előtt egy nappal kiszivárgott a szöveg. Egy, a brüsszeli döntéshozatalra rálátó forrásunk az Agrárszektornak felvetette: elképzelhető, hogy a szivárogtatás szándékos volt, hogy felmérjék előzetesen a hatásokat, tehát ennek fényében kell értékelni ezt az anyagot. Hozzátette:

Abból a szempontból mindenképpen komolyan kell venni a most napvilágot látott javaslatot, hogy teljes mértékben egybevág azzal, amit az előző anyagokból ki lehetett olvasni. Már 2021-ben nyilvánossá vált az a jelentés, amelyben a területalapú támogatások megszüntetését helyezte kilátásba egy, a német kormány által megrendelt szakértői anyag, akkoriban már felbukkant a célzott támogatás hangsúlyozása, vagyis az, hogy az agrártámogatás ne minden termelőknek, hanem a Bizottság szerint arra rászorulóknak jusson. Ezt a gondolatot egyébként 2023 szeptemberében egy NGO már összekötötte Ukrajna tagként való felvételével is. Ennyiben tehát összeáll a kép, aki tud a sorok között olvasni, annak így már visszamenőleg is logikussá válik az egész eddigi folyamat.