Az utóbbi időszakban ismét megszaporodtak a vadgázolásokról szóló híradások, ami szorosan összefügg az állatok párzási időszakban tanúsított megváltozott viselkedésével. A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb statisztikái szerint tavaly több mint 7000 nagyvad pusztult el közúti balesetben Magyarországon. Bár az éves adatokban nem mutatkozik jelentős ingadozás, hosszú távon egyértelmű növekedés figyelhető meg - két évtized alatt közel kétszeresére emelkedett a vadbalesetek száma - jelentette a Pénzcentrum.

Ez a kedvezőtlen tendencia egyaránt magyarázható a vadállomány gyarapodásával és a forgalomban résztvevő járművek számának növekedésével. A statisztikák szerint a legtöbb baleset őzekkel történik, 2023-ban több mint 5600 ilyen esetet dokumentáltak. Emellett jelentős számban ütköztek gépjárművek szarvassal (körülbelül 1100 eset) és vaddisznóval (közel 300 eset). További 13 500 balesetet regisztráltak apróvadakkal, amelyek általában kisebb károkat okoznak a járművekben.

A vadgazdálkodási törvény 2023-as módosítása megerősítette azt a szabályozást, amely szerint a vadásztársaságok kártérítési felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat vagy hajtás során kerül az úttestre, illetve ha az úthoz 200 méternél közelebb létesítettek etető-itatót. A törvény kimondja azt is, hogy a gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy azokra vad ne juthasson fel, így az ilyen utakon bekövetkező vadbaleseteknél jó eséllyel megállapítható az útkezelő felelőssége.

A vadbalesetek zöme azonban nem gyorsforgalmi úton történik és ilyenkor az autósnak az esetek túlnyomó részében a gépjárműkárokat magának kell viselnie. Mivel az ilyen károk átlagos értéke általában már eléri a milliós szintet, kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít. Hatékony fedezetet olyan casco-szerződés nyújthat, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás

– mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarországon a gépjárműveknek mindössze ötöde rendelkezik casco-biztosítással. Az MNB nemrég közzétett adatai szerint 2025 második negyedévében csak 994 ezer gépjárműnek volt ilyen védelme, miközben a KSH szerint több mint 5,2 millió jármű vesz részt a közúti forgalomban. További problémát jelent, hogy a meglévő casco-biztosítások egy része csak bizonyos kockázatokra (például lopásra) terjed ki, így vadütközés esetén nem nyújtanak fedezetet.