Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb statisztikái szerint 2023-ban több mint hétezer nagyvad pusztult el gépjárművel ütközve Magyarországon, így húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbalesetek száma. Földvári Attilától, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője szerint ugyanakkor egy-egy vadbaleset során igen körülményes kideríteni a felelősséget, ezért érdemes inkább a megelőzésre összpontosítani. Mint mondta, a Polgári törvénykönyvben a vadbalesetek során „két veszélyes üzem, veszéllyel járó tevékenység találkozásáról van szó”, a vadgazdálkodásról-vadászatról, illetve az autóvezetésről.
A Ptk. előírja, hogy milyen sorrendben mit kell vizsgálni, volt-e valakinek az oldalán úgynevezett felróhatóság, volt-e rendellenesség, ennek függvényében állapítható meg adott esetben egy bírósági eljárás során, hogy ki kinek milyen kártérítéssel tartozhat, de nagyon nehéz utólag megállapítani, hogy pontosan mi és hogyan történt, a vad pedig - sajnos vagy hála Istennek, de - ott él, ahol mi autózunk. Következésképp nekünk, autósoknak van rá lehetőségünk, hogy megelőzzük az ütközést
- közölte Földvári Attila.
Könnyen megelőzhetők lennének a vadgázolások
A szakember beszélt arról is, hogy vezetéstechnikai szakértőktől gyakran hallani, ahogy a rendőrségtől is, hogy a vadelütések többsége megelőzhető lenne, ha az autóvezető betartja a közlekedési szabályokat, például nem hajt (relatív) gyorsan és figyelembe veszi a látási viszonyokat, a körülmények ugyanis indokolhatják a megengedettnél sokkal lassabb sebességet is; és a a vadveszélyre figyelmeztető táblák - piros háromszög, benne fehér alapon ugró, fekete szarvas - sem dísznek vannak az út mellett.
A legtöbb nagyvadat július közepe és augusztus vége között ütik el, ilyenkor üzekednek az őzek, most viszont a szarvasbőgés, a szarvasok párzási időszaka az aktuális probléma. Őz persze mindenütt van, szarvas viszont csak az erdősültebb országrészekben. Így az Alföldön nem nagyon kell arra számítani, hogy kilép az autó elé egy szarvas, a Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon viszont annál nagyobb ennek az esélye, és nem is csak szürkületkor, hanem egész nap.
Mi a teendő, ha az autó elé lép egy vadállat?
Feltétlenül satufék, mert ha rángatjuk a kormányt, megpróbáljuk kikerülni az állatot, akkor szinte biztosan nagyobb baj fog történni, mint csak az állat sérülése; nem tudjuk, merre fog mozdulni az állat látván, hogy mi próbáljuk kikerülni, tehát lehet, hogy amerre fordulunk, pont arra fog ő is lépni, akkor ugyanúgy baleset történik, és ha elveszítjük az uralmat az autó fölött, akkor árokba kerülhetünk vagy belerohanhatunk egy szembejövő autóba. Reménykedjünk, hogy meg tudunk állni
- javasolta Földvári Attila, ugyanis ha elütjük az állatot, az még mindig a legkisebb kockázat.