Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Tavaly mintegy hétezer nagyvadgázolás történt a hazai utakon, ami nemcsak a vadgazdaságoknak jelent óriási kárt, hanem a közlekedőknek is, hiszen akár totálkárosra is törhet a jármű egy ilyen találkozáskor. Kőrös András, a Groupama Tanpálya szakmai vezetője szerint ősszel az őzek után a gímszarvasok, majd a dámvad, a vaddisznó, a rókák és a nyulak kezdik meg a párzási időszakot, ami azt jelenti, hogy ilyenkor sokkal több vaddal lehet találkozni az utakon - írta meg az Infostart a veol.hu értesülései alapján. A szakember szerint ráadásul az emberek is gyakrabban közlekednek sötétben, mikor intenzívebb az állatok mozgása.
Azzal is fontos tisztában lenni a vadmozgás kapcsán, hogy a vadállatok élettere jelentősen szűkült
- fogalmazta meg a téma kapcsán Rédei Zsolt, a sümegi Kinizsi Vadásztársaság elnöke.
Nem feltétlenül a túlszaporodásra és nem is a házak körüli telkek elkerítésére kell gondolni, hanem arra, hogy a helyenként hatalmas, sok száz hektárnyi szántó, legelő bekerítése, vagy korábbi erdőterületek mezőgazdasági művelésbe vonása okozza az élettér szűkülését. Erdősávok tűnnek el és vadkerítések veszik át a helyüket, olykor arra kényszerítve az állatokat, hogy két kerítés közé szorulva, egy 20-30 méteres sávon éljenek.
A szarvasoknak, őzeknek nagy a mozgás- és területigénye, folyamatosan változtatják a helyüket. Az egyre szűkülő élettér miatt azonban gyakrabban tévednek ki az utakra. Fontos a vadváltók helyzete is. Ezek azok a helyek, ahol a vadak kilépnek a takarásból. A vadváltók olyanok, mint az embernek az utcák, a járdák, az utak. Egy-egy váltót akár generációkon át is használnak a vadak, ám ezt a megszokást az épített kerítések jelentősen megzavarják.
Sokszor még akkor is megszüntetik az állatok átjárási lehetőségét, ha egyébként vannak erre a célra kialakított felüljárók. Rédei Zsolt szerint ilyenkor a vadak más utat keresnek maguknak. A szekmber példaként egy olyan esetet hozott fel, mikor egy forgalmas út mentén épített több kilométer hosszú kerítés annyira megzavarta az őzek, szarvasok megszokott útját, hogy egy másik, addig viszonylag balesetmentes útszakaszon kezdtek átvonulni, amelyen attól kezdve szinte mindennapossá váltak a vadgázolások.
