Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
Újra itt az őzek párzási időszaka, és ilyenkor nem ritka, hogy az állatok szokatlan időpontokban, akár nappal is megjelennek az utakon - mondta el Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa. A rendőrség figyelmeztetése szerint éppen ezért, a balesetek elkerülése érdekében most a szokásosnál is körültekintőbben kell vezetni - olvasható az Infostart oldalán.
Az üzekedés, azaz az őzek párzási időszaka július második felében kezdődik, és hagyományosan augusztus 20-a környékéig tart. Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője beszélt arról is, hogy ebben az időszakban a szokásosnál sokkal nagyobb területet járnak be az őzek, mozgékonyabbak, aktívabbak napközben is, és amikor az őzbak kergeti az őzsutát, vagy az egyik bak kergeti a rivális bakot, akkor közutat is keresztezhetnek.
Körülbelül hétezer nagyvadelütés történik Magyarországon egy évben, ennek 80%-a őzelütés, annak is a nagy része ebben az időszakban, ez alatt a néhány hét alatt következik be
- mondta el Földvári Attila.
Azért is jelent kiemelt veszélyt ez az időszak, mert az őz Magyarország legnagyobb egyedszámú nagyvadja, a becsült állomány 370 ezer állat, ezért a szakértő szerint ha ilyenkor valaki autóval közlekedik, akkor kis túlzással bárhol számíthat arra, hogy ki fog ugrani elé egy, azt követően pedig még egy vagy akár két őz is. Földvári Attila szerint azt autósok egyet tehetnek a vadelütés elkerülése érdekében: lassabban kell haladni.
A legtöbb vadelütéses baleset megelőzhető lenne, ha a körülményeknek megfelelően vezetnének az autósok, sőt, ha szabályosan vezetnének, mert azért valljuk be, hogy Magyarország mégiscsak a gyorshajtás őshazája. Ráadásul ha 90-es táblát látok, attól még mehetek akár 60-70-nel is, ez megengedett, de nem kötelező haladási sebesség
- mondta a szóvivő.
Rosszabb látási viszonyok között vagy éjszaka fokozott óvatosság javasolt, a sötétben érdemes az út menti növényzetet is figyelni, mert ha valami megcsillan, az jó eséllyel egy vad szeme, ezért érdemes azonnal lassítani. Arra is oda kell figyelni, hogy ha egy állat szalad az autó előtt, még nem nyugodhatunk meg, mert valószínűleg még egy vagy két őz követni fogja, és már volt abból is baleset, hogy az autós ilyen helyzetben a fék helyett a gázra lépett.
Földvári Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a vadelütés közúti balesetnek minősül, és minden esetben érdemes rendőrt hívni, mert az utólagos jogérvényesítéshez szükség lesz a hivatalos jegyzőkönyvre, még a vadelütésre is vonatkozó casco-szerződések is előírják a baleset hivatalos igazolását.
Az is nagyon fontos, hogy a vadgazdálkodó szervezet a területen értesüljön arról, hogy történt egy vadelütés, hiszen ha a jószág még él, akkor meg kell váltani a szenvedésétől, ha meg nem él, akkor az elpusztult testet valakinek el kell szállítani - emelte ki a szóvivő. Földvári Attila hozzátette, a területet ilyenkor körbe szokták járni, mert hiába szaladt el az őz, lehet olyan sérülése, hogy nem tudná túlélni az ütközést.
Tényleg egyre több vadállat jár be az emberi településekre?
Egyre többször tűnnek fel nem csak őzek, hanem például vaddisznók is a településeken, de Földvári Attila szerint nem biztos, hogy sokkal több ilyen eset van, csak egyre gyakrabban veszik fel telefonnal, és utána ezek bejárják a közösségi médiát, és emiatt torz lehet a kép. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben egy olyan folyamatot lehet tapasztalni, hogy bizonyos fajok, amelyek jól tűrik az ember közelségét és az abból adódó egyébként zavaró ingereket, egyre gyakrabban megjelennek a közvetlen környezetünkben, ilyen a vaddisznó, a róka vagy a dolmányos varjú.
Ha nem szeretnénk, hogy itt legyenek, márpedig nem javasoljuk senkinek, hogy próbálja magához édesgetni ezeket az állatokat, akkor azt a három forrást kell megszüntetni, ami miatt idejönnek: a táplálék, a víz és a búvóhely
- tette hozzá az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.