Már csak néhány nap az Agrárszektor 2025 konferenciáig!
180+ előadó, 30+ kiemelt téma, 40+ óra szakmai program, 3 nap szakma, élmény, networking várja a résztvevőket! Valamint idén először tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Az IFL Science beszámolója szerint az IUCN idén Abu-Dzabiba rendezett világkongresszusa kihaltnak nyilvánította többek között a vékonycsőrű pólingot (Numenius tenuirostris), a karácsonyszigeti cickányt (Crocidura trichura), a Conus lugubris nevű kúpcsigafajt; az erszényesek közül a marl néven ismert délnyugati sávos bandikut (Perameles myosuros), a délkeleti sávos bandikut (Perameles notina), továbbá a nullarbori sávos bandikut (Perameles papillon); a növények közül pedig az ébenfák nemzetségéhez tartozó Diospyros angulata és a Hawaiin honos virágos Delissea sinuata került erre sorsra.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területéről 2001-ben még jelentett, de hivatalosan utoljára 1995. február 25-én Marokkóban észlelt vékonycsőrű póling egykor Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia egész területén gyakori volt. A vékonycsőrű póling kihalásának pontos oka még nem tisztázott, a kutatók túlvadászatot és az élőhelyek elvesztését tartják a egyértelmű kiváltó oknak. A három Ausztráliában honos erszényes faj kipusztulása viszont egyértelműen a behurcolt ragadozók, például a rókák, valamint a föld- és tájhasználattal elpusztított élőhelyek miatt következett be.
A listafrissítés jó híre, hogy nőtt a közönséges levesteknős (Chelonia mydas) világállománya, a faj így a nem fenyegetett kategóriába soroltatott, mivel a globális populáció létszáma az 1970-es évek óta nagyjából 28%-kal emelkedett természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően. A tágabb kép azonban továbbra is mélyen aggasztó. A hólyagos fóka (Cystophora cristata) besorolása a sebezhetőről a veszélyeztetettre, míg a szakállas fóka (Erignathus barbatus) és a grönlandi fóka (Pagophilus groenlandicus) a legkevésbé veszélyeztetettről a veszélyeztetettre változott. Mindeközben mostanra a drasztikus populációcsökkenés a madárfajok akár 61%-át is érintheti, ez 2016-ban még csak a fajok 44%-át sújtotta.
Az IUCN rendkívül körültekintően jár el a besorolások során, mivel azok erősen meghatározzák az adott faj megmentésére irányuló erőfeszítéseket és intézkedéseket. Így például a valószínűleg kihalt kategóriába került fajok szinte biztosan ki is haltak már.
