
Tényleg sürgős váltás kell egymillió hektár alföldi szántón?
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Termesztés és ápolás
A zeller többi gyökérzöldségnél fényigényesebbnek számít, ezért, amikor helyet keresünk számára a kertben, akkor napos, világos helyben gondolkodjunk. Talajok közül a tápanyagban gazdag, vályogos, középkötött, nedves, de nem pangó vizes talajokat kedveli, a szélsőséges talajtípusokat rosszul tolerálja. Olyan helyre célszerű ültetni, ahol tavaly, vagy ültetés évében tavasz elején történt trágyázás. Tápanyagok közül elsősorban káliumot igényel, foszfort és nitrogént kisebb arányban. A zeller termesztése során azzal is számolnunk kell, hogy vízigénye magasabb, mint a többi gyökérzöldségé, ezért gyakori öntözést igényel, és érdemes mulcsoznunk is például szalmával, vagy fűnyesedékkel a sorok között. A termesztés során a gyomlálásról sem szabad megfeledkeznünk, a kicsi, fiatal növény esetében kézzel gyomlálhatunk, később, amikor már nagyobb, erősebbek a növények, használhatunk kapát.
A földjét soha ne hagyjuk kiszáradni, naponta spricceljük vízzel. A palánták lassan nőnek, legyünk türelmesek. Nyári fogyasztásra már februárban, téli tárolásra március közepén vessük el a magokat. Amikor már sűrű az állomány, szét kell ültetni a palántákat. Kiültetni azonban csak a megfelelően szoktatott palántákat ültessük, és csak a fagyosszentek után. Még ha nem is fogyasztunk túl sok zellert, a biológiai védekezés szempontjából igen jelentős növény. A káposztafélék közé ültetett zeller - lehet gumós vagy szárzeller - megvédi a káposztalepkétől. Viszont, gumót nem fog fejleszteni. A káposzta mellé ültetett zellernek szép a lombozata, a gumója azonban csak diónyi marad
Betegségek és kártevők
Kártevők közül a levéltetvek károsíthatják, betegségek közül a szeptóriás levélfoltosság, a fómás gumóvarasodás és a zellermozaik támadhatja meg. A zellergumót szerencsére kevés kártevő és betegség zaklatja, de érdemes észben tartani néhányat, amelyekkel találkozhatunk a kertben. A levéltetvek nem igazán válogatnak, így a zellergumó talaj feletti részeit sem vetik meg. Egy erős vízsugárral moshatjuk le őket a levelekről, amelyekre aztán neem olajat érdemes felvinni, hogy később ne is térjenek vissza ezek a hívatlan vendégek. A házatlan csigák tavasszal, nyirkos időben okozhatnak problémát, amikor a fiatal zellergumó palánták kikerülnek a szabadba.
A répalegyek általában nem támadják meg a zellergumókat, de ha mégis, akkor könnyedén tönkretehetik őket. Ügyelj a talaj karbantartására és alkalmazz vetésforgót, hogy elkerüljük ezt a problémát. A zellergumókat továbbá különféle molylepkék lárvái is megtámadhatják. Ezek a kártevők a növények szárát rágják el, amivel el is pusztítják azokat. Ha problémát jelentenek a kertben, használjunk ellenük kovaföldet, vagy kerítsük el növényeinket e kártevők elől.
A zellergumót kétféle levélfoltosodás támadhatja meg. Az alternáriás betegség elhalt barna foltokat okoz a leveleken, amelyek körül sárga gyűrű alakul ki. A másik a szárazrothadás, amely szintén barna foltokhoz vezet, amelyek addig nőnek, míg az egész levél el nem szárad. Ezek megelőzése érdekében áztassuk fél órára formaldehides oldatba a magvakat, mielőtt elültetnénk őket.
Érdemes még odafigyelni a zeller mozaikbetegségére is, amitől a zellergumó levelei foltokban elsárgulnak. Ezt a levéltetvek terjesztik, ezért érdemes neem olajjal védekezni ellenük. Ügyeljünk továbbá ágyásaid rendszeres, alapos gyomlálására is, hogy elkerüljük a betegségek terjedését, illetve hogy a gyomok feléljék a talaj tápanyagtartalmát a zellergumók elől.

Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.