A fajtaválasztáskor fontos ismernünk a megporzási viszonyokat, és legalább ilyen fontos az érési idő alapján összeállítani a kertbe kerülő fajtasorokat. Azt, hogy melyik fa az önporzó, vagy az idegen porzó fajtáknál melyik melyiket porozza jól az ideális termés érdekében érdemes tervszerűen kialakítani a kertben az ültetések során. Az érési fajtasor jó megválasztása szinte ugyanennyire fontos, hiszen ez biztosítja majd azt, hogy ne egyszerre legyen annyi szilvánk, vagy almánk, amivel nem tudunk mit kezdeni, helyette az érési idő a fajták tulajdonságoknak, és a fajtasoroknak köszönhetően minél hosszabban elnyújtott legyen, alma esetén akár nyár közepétől késő őszig megoldható, hogy valamelyik fajta épp mindig teremjen.

Gyümölcsfát ültetnél a kertbe? Ha nem akarsz hibázni, ezt tudnod kell

A kiskerti gyümölcstermesztés sikerének egyik alapja az adott fajokon belül a megfelelő fajták kiválasztása.

Alapszabályok gyümölcsfa ültetésnél

Az ősz és a tavasz a fő gyümölcsfa ültetési időszak, de erre télen is van lehetőség, amikor nincs fagy, sőt nyáron is ültethetünk, de akkor csak nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfákat. Jelenleg éppen a szabadgyökerűek ültetési időszakában vagyunk, erre egyik legjobb időszak az őszi lombhullás után, de még a tartós fagyok beállta előtt van, vagy tavasszal, a rügyek megindulása előtt. Amennyiben télen ültetünk, győződjünk meg róla, hogy a talaj nem fagyott, és az időjárás enyhe legyen. A gyümölcsfák napfényigényesek, ezért olyan helyet válasszunk, ahol majd, ha megjön a jó idő legalább 6-8 órán át közvetlen napfény éri őket.

A jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talaj ideális számukra. A kötött, agyagos talajt javítsuk komposzttal, homokkal. A túl homokos talajt pedig komposzttal és érett istállótrágyával gazdagítsuk. Vegyük figyelembe a fa várható végső méretét, és biztosítsunk elegendő helyet a gyökereknek és a koronának. Ne ültessük a fát túl közel épületekhez, kerítésekhez vagy más fákhoz. Amennyiben a kertünk szeles helyen van, válasszunk szélvédett helyet a számára, vagy gondoskodjunk szélvédelemről. Szabadgyökerű oltványok ültetésekor, ha a gyökerek nagyon hosszúak, vágjuk vissza őket kissé. Áztassuk a gyökereket vízbe néhány órára ültetés előtt. Fontos, hogy a gödör legyen kétszer olyan széles, mint a gyökérlabda vagy a gyökérzet, és olyan mély, hogy a fa gyökérnyaka (ahol a gyökérzet és a törzs találkoznak) a talajszintben legyen.

Ezt sokan elrontják a gyümölcsfák ültetésekor: mutatjuk, hogy ne csináld

A késő ősz és a kora tavasz - amikor a fákon nincs lomb - ezek az ideális időszakai a szabad gyökerű gyümölcsfa oltványok ültetésére.

Ültetéskor helyezzük a fát a gödörbe, és ellenőrizzük, hogy a gyökérnyak, és az oltás a megfelelő magasságban vannak-e - pont a talajszintben legyen se lejjebb, se feljebb. Ha lejjebb kerül akkor az alanyból vízhajtások törnek majd elő, melyeket nem győzünk eltávolítani. Ha feljebb, mint kellene akkor a „nemes leléphet az alanyról”, azaz legyökerezik, ami nem jó, mert a cél az oltványnál az hogy a nemes résznek ne legyen gyökere, azt az alany szolgáltassa. A fa behelyezése után töltsük vissza a gödröt földdel, és óvatosan tömörítsük a talajt a gyökerek körül. Alaposan öntözzük meg a fát. A fa töve köré terítsünk mulcsot (pl. fakérget, szalmát), hogy megőrizzük a talaj nedvességét és gyommentesen tartsuk a területet. A fiatal fákat érdemes karóval megtámasztani.

Tervezzünk, ne találomra vásároljunk

Előnytelen, ha olyan gyümölcsfák vannak a kertben, amit a szerencse odahozott: ismerős adta, amikor épp a tulajdonosnak ültetni volt kedve, épp olyat kapott a közeli faiskolában, esetleg kinőtt valami a földből és ott maradt. Olyan fajokat célszerű válogatottan ültetni, aminek szeretjük a gyümölcsét. Például, ha nincs soha időnk birsalmát tartósítani, ami frissen nem igazán élvezhető, akkor felesleges birsalmát ültetni. A fajok kiválasztása után pedig a fajtasorok jönnek. Almából vannak olyanok, melyek már nyáron teremnek, de ezek nem jól tárolhatók. És vannak a késő ősszel termők, ezek sokáig elállnak. A fajtasorozatok lényege, hogy ne egyszerre legyen annyi termésünk, amivel nem tudunk mit kezdeni, hanem az érési időszakok szerinti fajták ültetésével elérhetjük, hogy a termés érés hosszan elnyúljon időben, így mindig lesz gyümölcsünk, de soha nem annyi, amit már nem tudunk szedni, enni, tartósítani.

Gondot okozhat a gyümölcsfák változó termésmennyisége és minősége. Ennek van egy természetes formája is, amikor a gyümölcsfa bizonyos évente pihenőévet iktat be (alternál), és akkor alig terem. Másik gyakori oka a korán virágzóknak, a fagykár, ami miatt kevés lehet a termés - ez ellen sem tudunk semmit tenni. Ám ha a termés mindig kevés, akkor valami gond van.

Lehet, hogy egy sok mindenre érzékeny fajtát választottunk rezisztens, vagy sok mindent elviselő tájfajta helyett. Az érési sor táblázatokból látható, hogy több gyümölcsfaj is igen hosszan érik. Ezért kedvenc gyümölcseinkből érdemes olyan fajtasort összeállítani kertünkbe, ami hosszabb ideig érik, így a betakarításban nincs dömping. Az érési sor mellett fajtaválasztásnál legyünk figyelemmel arra is, hogy az adott fajták milyen hasznosításúak. Az almás példánál maradva a nyári érésűek előnye, hogy már korán van almánk, ezek azonban nem tárolhatók, friss fogyasztásra vagy tartósításra alkalmasak. A késő őszi érésűek ellenben akár hónapokig tárolhatók. Lényeg, hogy semmiképp sem érdemes egy fajtából sok fát tenni kertünkbe, mert akkor az egyszerre érik, egyszerre annyi gyümölcsünk lesz, hogy nem tudunk vele mit kezdeni. Tehát munkaszervezés szempontjából is előnyös, ha érési fajtasorban gondolkodunk.

Másik dolog a gyümölcsfák már korábban említett alternálása. Ez azt jelenti, hogy bizonyos években nem terem, pihen. Ennek oka lehet tápanyaghiány, és sok más tényező. Általában az erre hajlamos fajták 4-8 évente iktatnak be egy ilyen évet, de megvan az a jó tulajdonságuk, ha mondjuk tavaszi fagy miatt elveszítik a virágaikat, emiatt nem lesz termésük, azt betudják automatikusan pihenő évnek. Ha egy fajta fából van több, esélyes, hogy a dúsan termő években mind jól terem majd, tehát annyi gyümölcsünk lesz, amivel nem tudunk mit kezdeni. Az alternáló években meg egyik sem terem majd - várhatóan egyszerre tartanak termésszünetes évet, akkor meg nem lesz gyümölcsünk. Míg, ha vegyesen ültetjük az egy fajon belüli fajtákat, akkor nincs ilyen gond.

Idegen megporzásúaknál is lényeges, hogy több fajtát tartsunk, mert ezek egymásnak jó megporzói lehetnek. Itt számításba vehetjük a 100-200 méteres körben a szomszédságban levő gyümölcsfákat is. Például a nemesebb meggyek sokkal jobban teremnek, ha van cigánymeggy a közelben - aminek a termése apró, nem haszontalan ugyan, de elég gyenge termést ad a nemes fajtákkal ellentétben. Ha van a szomszédságban cigánymeggy, akkor nekünk felesleges ültetni, az jól porozza majd a mi meggyfáinkat is. A probléma akkor adódik, ha a szomszéd kivágja a fáját, akkor nekünk kell pótlásról gondoskodni a további jó termés érdekében.

Egyre kedveltebbek újra a tájfajták

Nem lehetetlen beszerezni, szerencsére egyre több régi gyümölcsfajtát lehet némi internetes kutakodás után találni hazánkban. Ezek a tájfajták sok szempontból ideálisak a házikertekbe. Míg a faiskolai árudákban klasszikus, ismert fajtákkal találkozunk ugyan, ezek többségének a hátránya, hogy üzemi termesztésre lettek nemesítve, azaz egy elég szigorú növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási tervet követve adnak kiváló termést. Ezt egy üzemben meg tudják oldani nekik, ahol hektárszámra ugyanaz a fajta terem, de egy házi kertben egy-egy példány kedvéért már elég macerás betartani a fajta „használati utasítását”. Mindenesetre, ha ilyen növényt tudunk csak beszerezni, akkor olyan fajtákat válasszunk, amelyek a faj klasszikus betegségeivel legalább részben ellenállók, rezisztensek. A tájfajták általában kevesebbet teremnek, kisebb a gyümölcsük, ám cserébe jóval kevesebb gondozással is beérik, könnyebb házilag velük bio-gyümölcsöt előállítani.

Hazánkban korábban divat volt faluhelyen gyümölcsfát ültetni az utcára, a házak elé. Nem szerencsés, mert a hulló gyümölcs csúszóssá teszi a járdát. Ahol ez jellemző, ott az értéktelenebb gyümölcsű, de jó porzó fajtákat ültették az utcára, a nemesebbeket a kertbe. Így az utcán lévő nem foglalta a kertben a helyet, de porozta a kertieket, a gyümölcse meg értéktelenebb, azt az utcáról úgyis leszedték. De az a haszna megvolt, hogy a benti, őrzött példányok jól porozottak lettek, jó lett a terméskötődésük.