Van bőven ebből a húsból, de alig esszük: miért nem kell itthon senkinek?
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Már rövid távon is jelentős áremelkedés várható a piacokon az energiaárak és a tárolási költségek növekedése miatt.
Magyarországon megtelepedett egy új, rekordméretű sáskafaj, az egyiptomi sáska, amely az országban eddig ismert sáskafajok közül a legnagyobb.
Hullámzó szezont zártak a holland szamócatermesztők, a termelés szintje stabil volt, az árak azonban igen változékonyan alakultak.
Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Nem kell házban élnünk ahhoz, hogy gyümölcsöket termesszünk, a balkon is ideális lehet.
Spanyolországban jól fejlődnek a hidegebb klimatikus viszonyokhoz szokott fajták.
Érdemes tervszerűen választani, mert a fajtasorok akár évtizedekig is a kertünkben teremnek nekünk.
A legfrissebb becslés szerint a franciáknál mintegy 2 százalékkal marad el az idei almatermés az előző évitől.
A termelők gazdaságosan, a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termeszthetnek.
Franciaországban a becslések szerint 2%-kal csökken az idei körtetermés a tavalyihoz képest.
A pálinkafőzés Magyarországon sokak számára nemcsak hagyomány, hanem szenvedély is, ugyanakkor üzletként fenntartani ma már hatalmas kihívás.
Lengyelországban több mint 40 százalékkal olcsóbb a szilva a tavalyi árszintnél.
A kutatócsapat az új faj nevét Pula falu nevéből, valamint a lelőhely (egyben a példány) korából rakták össze: Pulafulvius pliocenicus.
Moldovában 20-25%-kal kisebb diótermés várható a tavalyinál, a prémium fajták azonban kiváló minőségűek lesznek az első prognózisok szerint.
Alapvetően az időjárás, vagyis a szüret végéig hulló csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja a botritisz fertőzést.
Becslések szerint mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdák a hazai ültetvényeken.
A szilva áresésének mértéke enyhülni látszik, még úgy is, hogy egyre későbbi fajták jelennek meg a kínálatban.
A legsúlyosabb károkat a kajszi és a cseresznye szenvedték el: ezeknek a gyümölcsöknek a termelésében Törökország világelső, illetve második.
A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.