Az élelmiszeriparban zajló digitalizációs folyamat ma már messze túlmutat a gépek egyszerű cseréjén. A szektorban jelenleg is zajló fejlesztési hullám nem csupán új eszközök beszerzését jelenti, hanem az adatvezérelt működés, az automatizáció és a mesterséges intelligencia (AI) integrálását a mindennapi termelésbe. Az iparági szereplők szerint ezzel valódi szintugrás előtt áll a hazai élelmiszer-feldolgozás.

A vállalati digitalizáció egyik legfontosabb trendje a valós idejű döntéshozatal képessége. Az adatok begyűjtése, feldolgozása és azonnali elemzése korábban elképzelhetetlen sebességgel történik, ami teljesen új működési modellt eredményez.

A jövő útja egyértelműen az automatizálás további, végletes terjedése

- mondta el az Agrárszektornak Salga Péter, a Dyntell ügyvezetője. Ennek lényege, hogy a vállalati rendszerek idegrendszerré válnak: minden adat egy központi egységbe fut be, ahol az algoritmusok azonnali visszajelzéseket és döntéseket hoznak.

A digitalizáció nemcsak gép, hanem gondolkodásmód is

Az élelmiszeripari digitalizáció nem csupán technológiai, hanem szervezeti és szemléleti átalakulást is kíván. Az ügyvezető szerint a fejlesztések sikerének kulcsa, hogy a vállalatok képesek legyenek a meglévő folyamataikat digitalizálható formába önteni, és megtalálni azokat a kollégákat, akik képesek az új rendszerek működtetésére. Salga Péter hangsúlyozta:

Az ember egy nagyon fontos szereplő marad, csak megfelelő tudással kell majd ezzel kapcsolatban rendelkeznie. Ezeket az embereket már most el kell kezdeni keresniük a cégeknek.

A mesterséges intelligencia gyakorlati hasznosítása az élelmiszeriparban ma már nem a jövő, hanem a jelen. A termelésben, a logisztikában és a minőségbiztosításban egyaránt megjelennek az olyan rendszerek, amelyek képesek automatikusan felismerni a rendellenességeket vagy a hibákat.

Akár a gyártósorokon, akár vezetői szinten a kiugró dolgok detektálása – ha valami nem jó felé megy – a mesterséges intelligencia segítségével valós időben észlelhető.

Amikor a kamera figyel, és dönt

Különösen látványos előrelépés figyelhető meg a kamerarendszerek intelligens alkalmazásában. A modern gyártósorokon már nemcsak rögzítik, hanem értelmezik is a képet: a mesterséges intelligencia képes felismerni, ha például egy targonca nekimegy egy polcnak, vagy ha a gyártási folyamatban eltérés történik. Ahogy az ügyvezető fogalmazott:

A kamera mindezt látja, és detektálja az eltérést.

A technológia lehetőségei ráadásul túlmutatnak az ellenőrzésen. Az adatok elemzése révén a cégek pontos teljesítménymérést végezhetnek, akár műszakonként, azonnali visszajelzéssel. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy a rendszer azonnal jelzi, ha például egy kamera elmozdul, vagy a gyártás hatékonysága csökken. Salga Péter elmondta: már most is van olyan hazai élelmiszeripari cég, amely a gyártósorait a meglévő kameráikon keresztül figyeli és egy nagyon komoly teljesítménymérést végez, műszakonként összesíti azt, és azonnali visszajelzést kap.

Az ilyen rendszerek nemcsak hatékonyságnövelést jelentenek, hanem a munkabiztonság és a minőségellenőrzés új szintjét is. A balesetmegelőzésben például már ma is alkalmazható az AI képes felismerni a veszélyhelyzeteket, és még azelőtt jelez, mielőtt probléma történne.

Az élelmiszeripar előrébb jár, mint az agrárium

Az ügyvezető szerint az élelmiszeripar fejlesztési szintje ma Magyarországon előrébb tart, mint a szántóföldi növénytermesztésé. Salga Péter úgy látja, hogy az agrárium „nem tud az első emeletről a századikra ugrani”, és még számos alapvető digitalizációs lépcsőfokot meg kell tennie, ám az élelmiszeriparban már zajlik az automatizálás és az adatvezérelt működés integrálása.

A szektorban a fejlesztési pályázatok is jellemzően digitalizációs irányt vesznek: a vállalatok nem csupán gépeket vásárolnak, hanem intelligens rendszereket építenek, amelyek képesek adatokat gyűjteni, értelmezni és reagálni.

Az ilyen beruházások hosszú távon versenyképességi előnyt jelentenek, hiszen a hatékonyabb termelés, az energia- és munkaerő-megtakarítás, valamint a minőségi hibák gyors felismerése mind hozzájárulnak a fenntartható működéshez.

Az ember és a mesterséges intelligencia együttműködése

Az élelmiszeripari digitalizáció tehát nem az ember kiváltásáról szól, hanem a munkavégzés új alapokra helyezéséről. A digitalizált gyárakban és feldolgozóüzemekben az ember feladata egyre inkább a rendszer működtetése, felügyelete és finomhangolása lesz.

Az automatizált döntéshozatal és a mesterséges intelligencia által támogatott elemzés a jövőben a vezetői szinteken is meghatározó szerepet játszik majd.

A feladat a Dyntell ügyvezetője szerint tehát kettős: a vállalatoknak egyrészt el kell kezdeniük az AI-t gyakorlati területeken használni, másrészt fel kell készülniük arra, hogy a dolgozóikat is új tudással, új szemlélettel ruházzák fel.