Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából időszerű rámutatni a legfontosabb eredményekre és elismerni a vidéken élő gazdálkodó nők létfontosságú hozzájárulását a magyar mezőgazdaság jövőjéhez. A bizonyítékok egyértelműek: a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) becslése szerint, ha a nők ugyanolyan mértékben férnének hozzá a termelési erőforrásokhoz, mint a férfiak, a gazdaságok hozama 20-30%-kal növekedhetne, ami akár 150 millióval csökkenthetné az éhezők számát világszerte. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban Magyarországon a gazdaságok vezetőinek mintegy 30%-a nő volt. Ez egyaránt kihívást és lehetőséget jelent arra, hogy a nők új vezetőként lépjenek elő.
A ProInsightLab legutóbbi, a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági tudományos és technológiai vállalat megbízásából készült kutatása -„Nők a mezőgazdaságban: életmód, prioritások, kihívások” 4 címmel - egyszerre mutat rá az előrelépésre és a továbbra is fennálló akadályokra a mezőgazdaságban és az ehhez kapcsolódó területeken aktív nők körében. A válaszadók többsége 40 év alatti nő volt, akik falvakban vagy kisvárosokban élnek, gyakran a gazdaságban végzett feladatokat ötvözve a gyermekneveléssel és a családi élet irányításával. A legtöbben pozitívan értékelték munkájukat: 70%-uk elégedettségét fejezte ki a mezőgazdasági munkával kapcsolatban.
Ugyanakkor az adatok tartós korlátokra is rámutatnak. A megkérdezettek 70%-a problémának tartja a nemi alapú diszkriminációt az ágazatban, több mint felük pedig arról számolt be, hogy kevesebbet keres, mint a hasonló munkát végző férfiak, kevesebb szabadidővel rendelkezik, és nehezebben jut finanszírozáshoz. A leggyakrabban említett gyakorlati nehézségek közé tartozott a munka és a családi élet összeegyeztetése, valamint a nem megfelelő jövedelem, amelyet a nagy erőfeszítést kívánó munka miatti egészségügyi problémák követtek.
Fontos, hogy a felmérés azt is feltárta, mely intézkedéseket tartják a nők maguk a legfontosabbnak. Leggyakrabban a vidéki női vállalkozók célzott támogatását, valamint az iskolai szemléletformálást említették annak érdekében, hogy több lány számára legyen vonzó a mezőgazdasági pálya, továbbá külön programokat a nők belépésének és előrejutásának elősegítésére az ágazatban. Ezek az eredmények összességében azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban dolgozó magyar nők motiváltak, ambiciózusak és rátermettek, de strukturális akadályokba ütköznek, amelyek célzott megoldásokat igényelnek.