Ebbe megéri belevágni: nagyot nyerhet az a gazda, aki ezt meg tudja lépni

Ebbe megéri belevágni: nagyot nyerhet az a gazda, aki ezt meg tudja lépni

Az agrárium digitalizációja nem a jövő, hanem a jelen - ezt képviseli Csige Lilla is, aki kilenc éve dolgozik azon, hogy a hazai agrár- és feldolgozóipar szereplői számára is elérhetővé váljon az egyéb iparágakban már évtizedek óta bizonyított folyamat-szimulációs technológia. A CAD+Inform Kft. folyamat-szimulációs üzletág üzletfejlesztés vezetője - aki idén először előadóként is bemutatkozik a Portfolio Agrárszektor Konferencián - lapunknak arról beszélt, hogy a folyamat-szimuláció lehetővé teszi, hogy a vállalatvezetők és termelési döntéshozók a valóság digitális másában (un. digitális ikerpárjában) kísérletezzenek, hibázzanak és tanuljanak, még mielőtt az a valóságban jelentene költséget számukra. Ezzel nemcsak a termelés válhat hatékonyabbá, hanem a beruházási döntések is biztonságosabbá, megtérülésük pedig gyorsabbá.

Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

Az egyre világosabbá válhat mindenki számára, hogy ez a technológia ma már nem sci-fi, hanem gyakorlati eszköz: a takarmánygyártástól a vágóhidakig, a késztermék-előállítástól az állattartó telepekig egyre több hazai vállalat ismeri fel az előnyeit. Csige Lilla szerint a szimulációval nemcsak (termelési, üzemi, logisztikai) rendszerek, hanem gondolkodásmódok is formálhatók. A CAD+Inform Kft.-nél kezdte meg a folyamat-szimulációs technológia agrárszektorban történő népszerűsítését, a munkatársaival együtt csapatban végzett több évnyi fejlesztői munka után cégük ezen szakágának üzletfejlesztés vezető pozíciójába lépett. A motiváció egyértelmű volt: piaci rést érzékelt a hazai agráriumban és feldolgozóiparban az egyéb iparágakban már sikeresen alkalmazott folyamat-szimulációs technológia agráradaptációjára, így lehetősége nyílt szakmai gyökerei megtartása mellett ezen innovatív informatikai megoldással támogatni a szektort.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem minden zökkenőmentes

Csige Lilla az Agrárszektornak kifejtette, hogy szakmai pályáját mezőgazdasági haszonállat (elsősorban sertéságazat) gyógyászatban kezdte, majd 2016-ban a CAD+Inform Kft.-nél helyezkedett el a vállalati folyamat-szimulációs szakág értékesítési vonalán, megkapva ezzel a cég agrárszektorba tervezett piacra lépésének megszervezését. Ugyanakkor a szektorváltás nem volt kihívásoktól mentes, érdekes módon azonban nem az informatikai ismeretek elsajátítása jelentette a legnagyobb akadályt:

Meglepő lehet, de nem az informatika, mint szakma adta a legnagyobb kihívást ebben a váltásban, bár elismerem, egymástól meglehetősen távol álló szakterületekről van szó. A valódi nehézséget az jelentette, hogy már az első időszaktól kezdve felsővezetői szintű tárgyalásokat kellett folytatnom. A feladat, melyet elvállaltam, tehát az alapoktól felépíteni egy informatikai cég agrár piaci jelenlétét, rendkívül szerteágazó volt, sok mindenre kellett odafigyelni.

A folyamat-szimulációs technológia népszerűsítéséhez nem csupán technikai tudásra, hanem magas szintű üzleti és kommunikációs felkészültségre is szükség volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

De mit jelent pontosan a vállalati folyamat-szimuláció?

A fenti kérdés bizonyára sokunkban felmerülhet. Az általunk megkérdezett agrárszakember elmondta, hogy a prediktív vállalati folyamat-szimuláció két fő elemből áll. Először is a szoftverrel számítógépes modelleket készítenek a valóságban már létező, vagy még csak a beruházás tervezési fázisában lévő feldolgozási, gyártási vagy éppen logisztikai rendszerekhez, adott esetben komplex üzemekhez is, olyan részletezettséggel, amit a feladat megkíván. Másodszor, ha már megvan a modell, akkor a szoftverrel a modellt futtatják, ami azt jelenti, hogy a benne lévő folyamatokat eseményről eseményre, időben előre haladva végrehajtják, miközben érvényesül a folyamatot a valóságban is befolyásoló minden kölcsönhatás és akadályoztatás, beleértve azokat is, amelyek menet közben előre nem látható módon, a szituációból következően dinamikusan alakulnak ki.

Időben lejátszódó folyamatról lévén szó, a felhasználó szakemberek számára fontos a szemléletesség, amit a modell futását megjelenítő animáció támogat. Ha szükség van rá, akkor az üzem működését és a benne folyó feldolgozás menetét filmszerűen nézhetik végig, függetlenül attól, hogy ez egy múltbéli eseménysor elemző oknyomozó újrajátszása, vagy egy, még a valóságban meg sem történt jövőbeli feldolgozási vagy logisztikai folyamat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kicsit olyan ez, mint egy varázsgömb, ami megmutatja a jövőt, vagy egy szofisztikált számítógépes játékprogram, csak itt magával a valósággal, vagy a tervezett jövővel, gyártási tervekkel játszunk. Azaz a modell által biztosított virtuális térben vizsgálódunk. Ebben a virtuális térben még időben be tudunk avatkozni a folyamatok futásába, változtatásokat tudunk végrehajtani a minél költséghatékonyabb termelés megvalósítása érdekében.

Nincs mit veszteni

Mindaddig, amíg mindez a virtuális térben zajlik, a felhasználók tetszőlegesen kísérletezhetnek, különböző szcenáriókat futtathatnak le, és kiválaszthatják a legjobbat. A szimulációban nincsen kockázat, nincsenek valós költségek és valós veszteségek, a tévedéseknek sincsenek való következményei. Mindez előre felismerhető, és megadja a képességet számukra, hogy a valóságban felkészüljenek rá és el tudják kerülni, hiszen a valóságban már csak egyetlen lehetőségük lesz, és ha valamit nem láttak előre, akkor annak a következményeit vállalni kell.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kalkulálni tudunk a leendő termelési mutatókkal, működési költségekkel, megtérülési idővel, szükséges munkaerő létszámmal annak érdekében, hogy a beruházás költségeit és a benne rejlő kockázatokat minimalizálni tudjuk. Emiatt is tud a folyamat-szimuláció többek közt a vállalati felsővezetőknek is rendkívül hatékony segítséget tud nyújtani a jövőbeli beruházásaikkal kapcsolatos döntéseik meghozatalában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az agrár- és feldolgozóipari ágazatban eddig megvalósított projektek azt mutatják, hogy három fontos alkalmazási terület emelkedik ki:

  • Az egyik a meglévő üzemi lehetőségek vizsgálata a minél hatékonyabb működtetés és erőforrás kihasználás érdekében, beleértve az emberi erőforrás igények tervezését és felhasználását is.
  • A másik a feldolgozó üzem általi termék kibocsátás és termelési terv végrehajtás ütemezése és optimalizálása akár rövidebb távon, akár hosszabb távon is. Előfordult napi üzemi végrehajtási tervek tervezése és az erőforrások hozzárendelésének az optimalizálása, vagy heti-, havi gyártási tervek összeállítása, valamilyen kritérium rendszer szerint. Első szempont természetesen mindig a megrendelések időbeli teljesítése és a kiszállítás biztosítása. A leghosszabb termelési terv, aminek a végrehajtását előzetesen szimulálták egy teljes évet fedett le.
  • A harmadik jellemző terület a tervezett beruházások, vagy a folyamatban lévő fejlesztések előzetes elemzése, illetve szokták úgy is mondani, hogy a beruházás bizonyítása. Itt a folyamat modellezés és szimuláció azon képességét használják ki, hogy a technológiai fejlesztési tervek alapján előzetesen elkészített gyártási szimulációs modellel, már a valós beruházás átadása vagy akár a megkezdése előtt, komplett gyártási terveket és tervváltozatokat tudnak végrehajtani.

Praktikusan ez azt jelenti, hogy a szimulációs modell virtuális terében már jóval a valóságos termelés megindulása előtt termelni tudunk, amivel teljeskörűen bevizsgálható a majdani termelés összes jellemzője, és egyértelműen láthatóvá válik, hogy a majdan elkészült beruházás képes lesz-e teljesíteni a vállalat vezetésének előzetes elvárásait. Természetesen ezzel egyidőben jelentősen csökkennek a döntések kockázatai is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mennyire nyitottak minderre a magyar agrárcégek?

Az elmúlt másfél évtized során jelentős változások mentek végbe az agrárszektor digitális nyitottságában. Míg 2020 előtt a folyamat-szimulációs technológia kevésbé volt ismert ezen a területen, és a vállalat számára jelentős idő- és energiaráfordítást igényelt a népszerűsítése, az elmúlt években azonban - különösen 2022-től - fokozódó érdeklődés volt tapasztalható. A technológia gyorsabban tudott teret nyerni, köszönhetően a projektek által megszerzett tapasztalatnak és a gazdasági környezet változásainak. Jellemzően a nagy agráripari feldolgozó vállalatok és szélesebb portfoliót lefedő cégcsoportok nyitottak leginkább a szimulációs technológia iránt. A folyamat-szimuláció elfogadottságának növekedése mögött azonban nemcsak a technológia kiforrottsága áll, hanem az is, hogy egyre több cégvezető látja meg benne a hosszútávú stratégiai értéket.

Az új partnerkapcsolatok kiépítésében a személyes megkeresés kulcsszerepet játszik, különösen az agrárszektorban. A felsővezetői időkeret szűkössége miatt az első egyeztetéseket minden esetben a cég képviseletében ő maga végzi, amikor még a cél nem a teljes technológia bemutatása, hanem a figyelem felkeltése. A technológia melletti elköteleződésben végül döntő szerepe minden esetben az adott cég által kiválasztott saját megoldandó termelési üzemi problémájukra kifejlesztett szimulációs modellnek van, melyből a probléma megoldásához szükséges kulcsfontosságú információk nyerhetők ki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így a termék, a szoftver bizonyítja és adja el önmagát, melyhez mi a saját szakmai tudásunkat és 30 éves gyakorlati tapasztalatunkat tesszük hozzá

- árulta el Csige Lilla.

Hozzátette, a jövőre nézve nem az a céljuk, hogy fejlesztőként (modell építőként) minél több folyamat-szimulációval támogatott projektben vegyenek részt közvetlenül, hanem hogy szakmai támogatásának segítségével az agrárvállalatok saját maguk által is tudjanak hatékonyan és biztonságosan felhasználható modelleket építeni. Ennek elősegítésére a cég a fejlesztői munkán és folyamatosan biztosított szakértői supporton túl oktatást is kínál.

Akkor leszünk igazán eredményesek, ha egyre több agráripari vállalatnál alakul ki olyan saját belső fejlesztői kapacitás, ami a mi tevékeny közreműködésünk nélkül is képes a vállalata előnyére kiaknázni a folyamat-szimulációban rejlő lehetőségeket.

A cél tehát nem az univerzális kiszolgálás, hanem a fenntartható, önálló innováció elősegítése. Az agrárdigitalizáció valódi tétje véleménye szerint a versenyképesség fenntartása: azok a vállalatok maradnak sikeresek, amelyek képesek rugalmasan alkalmazkodni, és a döntéshozatalukat hatékony informatikai megoldásokkal támogatni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos a közösség is

A közösségi jelenlét és a szakmai párbeszéd fontosságát is kiemelte Csige Lilla, aki szerint a hazai agrárium fejlődésében kulcsszerepe van a nyitottságnak és az együtt gondolkodásnak. Mint elmondta, 2016-ban látogatóként vett részt először a Portfolio Agrárszektor Konferencián, amely mára az egyik legfontosabb szakmai eseménnyé vált számára. Hosszú évek óta tervezte cégük előadói szerepvállalását, de ehhez - saját megfogalmazása szerint - idő kellett: tapasztalatot szerezni, bizalmat építeni, és kivárni, míg az agrárszektor is nyitottabbá válik az innovatív megoldások iránt. Kilenc év aktív piaci jelenlét és számos feldolgozóipari projekt után idén ősszel először áll ki előadóként a konferencia közönsége elé.

Nem a technológia részletes bemutatása lesz a cél, hanem az, hogy a jelenlévő agrárszakemberek megértsék: a folyamat-szimuláció üzleti előnyt, hatékonyabb működést és biztonságosabb döntéseket eredményezhet.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?