Az Európai Unió és az Egyesült Királyság mezőgazdasága egyre nagyobb versenyhátrányba kerülhet a világ vezető agrártermelő országaival szemben. Egy, a Bayer megbízásából készült tanulmány szerint az Egyesült Államok, Brazília, Kína, Kanada és India gyorsabban növeli mezőgazdasági teljesítményét, miközben az európai termelők sok esetben lassabban jutnak hozzá az új technológiákhoz és innovatív megoldásokhoz. A kutatás az Oxford Economics gazdasági elemzésére, több mint 8000 európai fogyasztó megkérdezésére, valamint nyolc európai ország gazdálkodóival készített mélyinterjúkra épül - írja a FruitVeB.

A vizsgálat rámutat arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai jelentősége jóval túlmutat az élelmiszer-előállításon. Az Európai Unió szántóföldi növénytermesztése évente 246 milliárd euróval (99 138 milliárd Ft) járul hozzá a közösség bruttó hazai termékéhez, míg az Egyesült Királyságban ez az érték 5,7 milliárd euró (2297 milliárd Ft). A tanulmány szerint minden, a növénytermesztésben előállított 1 milliárd euró (403 milliárd Ft) közel további 3 milliárd euró (1209 milliárd Ft) hozzáadott értéket generál a kapcsolódó gazdasági ágazatokban.

A számok ugyanakkor egyértelműen jelzik az európai versenyképesség romlását. Az EU szántóföldi növénytermesztésének kibocsátása 2011 és 2023 között átlagosan mindössze évi 0,1%-kal bővült, míg az Egyesült Királyságban stagnálás volt tapasztalható. Ezzel szemben a világátlag elérte a 2%-ot, az Egyesült Államokban 1%-os, Kínában, Kanadában és Indiában 2-3% közötti növekedést mértek, Brazília pedig évi átlagosan 3,3%-os bővüléssel a világ legdinamikusabban fejlődő agrárpiacai közé tartozott.

A hosszabb távú összevetés még markánsabb különbségeket mutat. Az Európai Unió mezőgazdasági termelése csupán 2%-kal haladta meg az előző évtized szintjét, miközben az Egyesült Államokban 16%-os, Kanadában 44%-os, Brazíliában pedig 51%-os növekedést regisztráltak. Az ágazat versenyképességét tovább gyengítik az emelkedő termelési költségek és az éghajlatváltozás hatásai. A tanulmány becslése szerint a szélsőséges időjárási eseményekből és más klímakockázatokból eredő éves veszteség jelenleg 17,4 milliárd eurót (7012 milliárd Ft) tesz ki az Európai Unióban, ami a szántóföldi növénytermesztés teljes kibocsátásának 6,4%-át jelenti. A prognózisok szerint ez az összeg 2050-re évente 24,8-28,9 milliárd euróra (9994-11 647 milliárd Ft) emelkedhet.

A kutatás szerint egyre nagyobb problémát jelent, hogy az innovációk jóval lassabban jutnak el a gyakorlati felhasználásig, mint ahogy a gazdálkodók előtt álló kihívások növekednek. A világ más régióiban működő termelők gyakran gyorsabban és szélesebb körben férnek hozzá a korszerű vetőmagokhoz, a modern növényvédelmi technológiákhoz és a digitális gazdálkodási megoldásokhoz. Az Oxford Economics elemzése alapján ezek az eszközök kulcsszerepet játszhatnak a klímaváltozás és a geopolitikai bizonytalanságok okozta kockázatok mérséklésében, miközben hozzájárulnak a mezőgazdaság ellenállóképességének javításához.

A tanulmány készítői szerint az európai gazdálkodók számára szélesebb technológiai választékra lenne szükség. Ide tartoznak az innovatív vetőmag-technológiák, a korszerű növényvédő szerek, a precíziós gazdálkodási rendszerek, az automatizáció, valamint a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások. A szakértők kiemelik, hogy az ilyen fejlesztések elterjedése nagymértékben függ a szabályozási környezettől és az engedélyezési folyamatok gyorsaságától.

A kutatás arra is rámutat, hogy az európai termelők egyre szűkülő növényvédelmi eszköztárral dolgoznak. Míg a 2000-es évek elején több mint ezer növényvédelmi hatóanyag rendelkezett engedéllyel az Európai Unióban, jelenleg már csak mintegy 420 használható. Az elmúlt hét évben 92 hatóanyag került ki a rendszerből, miközben mindössze egy új szintetikus növényvédő szer hatóanyaga jelent meg a piacon. Az Egyesült Királyság ezzel szemben 2022 óta négy új hatóanyagot engedélyezett, amelyek az Európai Unióban vagy még nem kaptak jóváhagyást, vagy az engedélyezési eljárás továbbra is folyamatban van.

A jelentés készítői szerint a versenyképesség megőrzéséhez kiszámítható és arányos szabályozási környezetre van szükség. Véleményük szerint a hosszadalmas engedélyezési eljárások, az egyre összetettebb adminisztratív követelmények és az új technológiák késedelmes piaci megjelenése jelentős akadályokat gördítenek az innováció elé Európában. A fogyasztói felmérés eredményei ugyanakkor arra utalnak, hogy a társadalom nyitottabb az innovációkra, mint azt sokan feltételezik. A válaszadók 84%-a szerint az élelmezésbiztonság a nemzetbiztonság részét képezi, és ugyancsak 84% támogatja, hogy a gazdálkodók hozzáférjenek a legmodernebb technológiákhoz annak érdekében, hogy javuljanak a termésátlagok és mérséklődhessenek az élelmiszerárak. A megkérdezettek 77%-a úgy véli, hogy a bürokrácia csökkentése hozzájárulhat az európai élelmiszer-ellátás hosszú távú biztonságához, míg 63% nagyobb valószínűséggel támogatna olyan politikai erőt, amely ösztönzi a tudományos és technológiai innovációk mezőgazdasági alkalmazását.

A tanulmány összegzése szerint Európa kedvező adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy ismét meghatározó szereplővé váljon a globális agrárgazdaságban. Ehhez azonban a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati hasznosítására, az innovációk támogatására és olyan szabályozási környezet kialakítására van szükség, amely egyszerre garantálja a biztonságot és segíti az új technológiák mielőbbi elterjedését. A szakértők szerint a jövőbeli versenyképesség kulcsa az lehet, hogy az európai mezőgazdaság mennyire tud élni a tudományos fejlődés, a digitális technológiák és az új nemesítési eljárások nyújtotta lehetőségekkel.