Az elhangzottak szerint az emberiség jelenlegi erőforrás-felhasználása meghaladja a Föld biológiai kapacitását. Az ökológiai lábnyom és a bolygó erőforrás-megújító képességének összevetése alapján a jelenlegi fogyasztási szint fenntartásához hozzávetőleg 1,8 Földre lenne szükség. A probléma nem kizárólag a nyersanyagok túlzott felhasználásában rejlik. A mezőgazdaság jelentős vízigénye, a termőföldek állapotának romlása, az élőhelyek átalakulása és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a hosszú távon fenntartható élelmiszer-termelést. Mindezt tovább erősíti a világ népességének növekedése és a fogyasztási szokások változása. A növekvő élelmiszerigény kielégítése különösen nagy kihívást jelent azokban a régiókban, ahol a népességnövekedéshez korlátozott erőforrások és fokozódó éghajlati kockázatok társulnak.

Bejelentést tett Bóna Szabolcs: rendkívüli támogatást kapnak a magyar gazdák

Mostanáig 200 milliárdos rendkívüli támogatási előlegkifizetést eszközöltek a magyar gazdáknak, év végéig szeretnék elérni a 400 miliárdot.

Sok mindent kell még tenni a fenntarthatóságig

A klímaváltozás hatásai a mezőgazdasági termelés biztonságát is befolyásolják: a szélsőséges időjárás, az aszályok és a vízhiány egyre inkább szükségessé teszik az alkalmazkodóképes termelési rendszerek kialakítását. A szakember egyben kiemelte, a kibocsátások mérséklése mellett szükség van például víztakarékos technológiákra, szárazságtűrő növényfajtákra és a talaj vízmegtartó képességének javítására.

A fenntarthatóság megteremtéséhez a hagyományos gazdasági modell átalakítása is szükséges. A körforgásos gazdaság célja, hogy a nyersanyagok és termékek minél hosszabb ideig használatban maradjanak, csökkenjen az elsődleges erőforrások felhasználása, és mérséklődjön a hulladéktermelés. A fenntarthatósági átmenet ugyanakkor nem korlátozódhat egyetlen ágazatra. A gazdaság és a pénzügyek, az anyagfelhasználás és a termelés, az energiaellátás, az élelmiszerrendszerek, valamint a természeti környezet összehangolt átalakítása egyaránt szükséges a tartós eredmények eléréséhez. A technológiai innovációk mellett a fogyasztói magatartás, a gazdasági ösztönzők és a szakpolitikai döntések is meghatározó szerepet játszanak.

Ennyit ér valójában a termőföld: ezért versengenek a gazdálkodók

A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy ugyanaz a termőterület biztosítson alapanyagot az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez és az állatok takarmányozásához.

Az Európai Unió jelentős nettó exportőr az agrár-élelmiszeripari termékek piacán. A prezentáció az élelmiszer-önellátási arányt az EU esetében 120, Magyarország esetében 140, az Egyesült Államok esetében pedig 83 százalékban jelölte meg. A versenyképesség nemcsak a nemzetközi piacokon való helytállást jelenti, hanem a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségét, az ágazat vonzerejét és a megfizethető élelmiszerek előállításának képességét is. Az európai mezőgazdaság előtt álló feladat ezért kettős: meg kell felelnie a fenntarthatósági elvárásoknak, miközben megőrzi termelékenységét és nemzetközi versenyképességét. Ebben kiemelt szerepet kap a technológiai fejlődés, a termelők beruházási lehetőségeinek javítása, a megfelelő támogatási rendszerek kialakítása és a fiatal gazdák bevonása.

A precíziós állattartás és takarmányozás lehetőségei

Dr. Tóth Tamás (SZE) előadásában kiemelte, hogy a modern érzékelők, a digitális technológiák és az adatvezérelt döntések lehetőséget teremtenek a termelés hatékonyságának javítására, az állatok egészségének és jóllétének támogatására, valamint a takarmány, a víz és az energia hatékonyabb felhasználására. Ezek a tényezők pedig összefüggenek, hiszen a takarmány minősége és az állatok viselkedése egyaránt befolyásolhatja a termelési eredményeket és a környezeti terhelést.

Nem várt helyen üthet vissza az idei aszály, erre kell most figyelni a gazdáknak

Az aszály a borjak túlélési esélyeit is ronthatja, de mit lehet tenni ebben a helyzetben?

A precíziós állattartás lényege nem egyszerűen az automatizálás, hanem a termelési folyamatok pontosabb megértése és irányítása. Ennek alapja a megfelelő adatok mérése, azok értelmezése, a szükséges takarmányozási vagy tartástechnológiai döntések meghozatala, majd a beavatkozások eredményességének ellenőrzése. A korszerű monitoringrendszerek segítségével folyamatosan nyomon követhető az állatok aktivitása, takarmányfelvétele, kérődzése, vízfogyasztása és testtömegének alakulása. A kamerás rendszerek bizonyos esetekben az állatok tömegének becslésére és az állomány egyöntetűségének vizsgálatára is alkalmasak lehetnek.

Az adatok önmagukban azonban nem oldják meg a problémákat. A változásokra figyelmeztető jelzések segíthetnek a lehetséges egészségügyi vagy takarmányozási problémák korai felismerésében, de a riasztás nem jelent automatikusan diagnózist. A megfelelő intézkedéshez az információkat szakmai ismeretekkel és szükség esetén további vizsgálatokkal kell kiegészíteni. A precíziós gazdálkodásban tehát nem önmagában az érzékelő vagy a szoftver a meghatározó, hanem az, hogy a begyűjtött adatok alapján milyen döntés születik.

Új károsító támadhatja meg Magyarországot: bármikor bejuthat

A megváltozott klíma emellett új károsítók megjelenését is magával hozza, ami folyamatos alkalmazkodást és új technológiákat követel a növényorvosoktól.

A precíziós takarmányozás egyik legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy a takarmány összetétele megfeleljen az állatok tényleges szükségleteinek. A takarmányadag megtervezése csak az első lépés: a keverés, a kiosztás, a tényleges takarmányfelvétel és a minőség ellenőrzése ugyancsak elengedhetetlen. Különösen fontos a szárazanyag-tartalom meghatározása, hiszen két azonos tömegű takarmányadag jelentősen eltérő mennyiségű szárazanyagot és tápanyagot tartalmazhat. Ha a termelő kizárólag a kiosztott takarmány tömegét veszi figyelembe, az állatok tényleges tápanyagellátása eltérhet a tervezettől.

A korszerű, gyors mérési eljárások segíthetnek a nedvességtartalom és más minőségi jellemzők becslésében, de megbízhatóságuk megfelelő mintavételt, a mérési módszer helyes megválasztását és rendszeres ellenőrzést igényel. A műszeres becslések mellett ezért továbbra is fontos a laboratóriumi vizsgálatok szerepe. A különböző takarmány-alapanyagok és az erjesztett takarmányok közötti eltérések feltárása hozzájárulhat az egyenletesebb minőséghez és a hatékonyabb felhasználáshoz. A cél nem csupán annak meghatározása, hogy mennyi takarmányt használnak fel, hanem annak megértése is, hogy annak összetétele és minősége miként befolyásolja az állatok teljesítményét.

Ilyen húst fogunk enni 2035-ben? Egyre többen eszik ezt

A fotonika alapú szenzortechnológia az állattartás teljes értékláncában javulást hozhat.

A klímaváltozás az állattenyésztés takarmányozási gyakorlatát is érinti

A változó időjárás hatással lehet a takarmánynövények hozamára, nedvességtartalmára és beltartalmi értékeire, ezért a termelőknek egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a takarmányforrások minőségére és változatosságára. A pontos helyi mérések, a különböző takarmányforrások megfelelő kombinálása és a termelési folyamatok folyamatos ellenőrzése növelheti a gazdaságok alkalmazkodóképességét. Az automatizált és robotizált takarmányozási rendszerek javíthatják a termelés következetességét, és bizonyos körülmények között a gyakoribb takarmánykiosztás is kedvezően hathat az állatok takarmányfelvételére. Az optimális megoldást azonban minden gazdaságban a helyi körülmények alapján kell meghatározni. A takarmány minősége, a maradék mennyisége, az állatok reakciói és a termelési eredmények egyaránt fontos szempontok.