Egyre kevésbé zöld vállalás, egyre inkább piaci elvárás és a hatékonyságot, versenyképességet szolgáló kérdéssé vált az ESG - derült ki Az agrárium jövője: nyugati tapasztalatok, hazai döntések címmel megrendezett agrárszakmai eseményen szerdán Budapesten, amelyet az ESG Club Hungary és az UBM szervezésében tartottak meg.

A fenntarthatóság hatása a banki döntéshozatalban ma még nem minden esetben kézzelfogható, ugyanakkor a finanszírozói elvárások már egyértelműen alakítják az agrárium jövőjét – hangzott el Cserép András, a K&H Bank fenntarthatósági vezetőjének az eseményen megtartott előadásában. A prezentációban kifejtette: azért foglalkoznak a fenntarthatósággal, mert kötelező, de a KBC Bank csatlakozott a Párizsi Egyezményhez is, vagyis a cég saját vállalása is ebbe az irányba mutat. A pénzintézet számos területen tűzött ki 2030-ra klímacélokat, országonként lebontva és negyedévente felülvizsgálják.

A mezőgazdaság területén az egész bankcsoporthoz köthető szándioxid-kibocsátást 21 százalékkal szeretnék csökkenteni.

Cserép András szót ejtett a bank ÜHG-kalkulátoráról is, amely a gazdák adatszolgáltatása révén valós kibocsátást számol és így a beavatkozási pontokra is rámutat. Mint a fenntarthatósági vezető elmondta, a gazdák már a kalkulátor kitöltésénél elgondolkodnak, hogy ténylegesen kell-e annyi erőforrást, illetve üzemanyagot fordítani az adott területre, amennyit felhasználnak.

A kockázat összefügg a fenntarthatósággal

A bank aszály kockázati modellezést is működtet, amelynek keretében pontos, területi alapú aszály jelentés és csapadékelőrejelzést adnak az ügyfeleknek, a klímaváltozás kockázatait geolokációs alapon modellezik és értékelik. A cél az ügyfelek sikeres gazdasági fennmaradása, amely a bank érdeke is.

Az a kérdés, hogy akarunk-e finanszírozást adni annak, aki csak kapacitást akar bővíteni, de a fenntarthatóság irányába nem akar elindulni. Nem biztos, hogy ezt akarjuk.

Hozzátette: ha azonban az ügyfél előre gondolkodik, figyel a fenntarthatóságra, a megújuló energiaellátásra, akkor a bankok is szívesebben vesznek részt a finanszírozásban. Arra a kérdésre, hogy Magyarország mely területei minősülnek hátrányos helyzetűnek a finanszírozás elbírálásakor, Cserép András úgy válaszolt, hogy komplex vizsgálatot tartanak, ahol alapvetően a gazdálkodás módja, például az öntözés megléte számít. Figyelembe veszik a beszállítói kitettséget is, ahogy a fenntarthatósági szempontok negligálása akár a vevők elveszítésének kockázatát is hordozhatja – ezt a bank természetesen mérlegeli.

A hangsúly az adatokon van

Az EcoVadis minősítés agrár értékláncban betöltött szerepéről, valamint a Gyermelyi Zrt. ezzel kapcsolatos tapasztalatairól beszélt az eseményen Kotora Ágnes, a Gyermelyi Zrt. gazdasági és fenntarthatósági igazgatója. Mint elmondta, ez nem csupán minősítés, hanem egyben egy külső visszajelzés is arról, hogy hol van még fejlődési lehetőség egy cég életében. Fontos üzenetként hangzott el, hogy akinek már van fenntarthatósági jelentése, bátran vágjon bele az EcoVadis minősítésbe, hiszen a szükséges adatok ebben az esetben már rendelkezésre állnak. A gazdasági megtérülésről szólva Kotora Ágnes elmondta: alapvetően az ügyfelek elvárása döntő, amely nagyon különböző.

Magyarországon még nem kifejezett ez az igény, németországi tendereken viszont már nem lehet ilyen minősítés nélkül elindulni, vagyis egyre több ügyfél igényli vagy a fenntarthatósági jelentés, vagy az EcoVadis audit meglétét.

Hozzátette: nagyon sok jó cégnek vannak már jó gyakorlatai, amelyek azonban nem minden esetben dokumentáltak. Ha ezen változtatnak a mezőgazdasági cégek, akkor az nem csupán a gazdasági érdekeket szolgálja, hanem a fenntarthatóságot is – a fenntartható gazdálkodásnak ugyanis világos előnyei vannak.

Előnyből alapelvárás

A fenntartható agrár- és élelmiszeripari beszállító ismérveivel foglalkozott az esemény panelbeszélgetése. Ennek keretében nagyvállalati beszerzői és élelmiszeripari döntéshozók szemszögéből vizsgálták meg a résztvevők, mitől válik egy agrárvállalat egyszerű beszállítóból hosszú távú, stratégiai partnerré – milyen szempontok jelentenek ma versenyelőnyt, és melyek lesznek 2030-ra alapelvárások a beszállítói láncban.

A regeneratív mezőgazdaság fontosságát emelte ki Szabó Judit, a McDonald's Magyarország vállalati kommunikációs és fenntarthatósági vezetője, mint a fenntartható agrárium egyik legfontosabb ismérvét, míg élelmiszergazdasági szereplőként a gyorsétterem-lánc a csomagolóanyagok kezelésének fontosságát emelte ki a beszállítói kapcsolatok értékelését illetően. Hozzátette: az adatszolgáltatás is egyre fontosabbá válik.

Ma már nem új elvárásokat kell teljesíteni, hanem adatokkal kell alátámasztani, hogy a meglévő, ismert elvárásoknak megfelel egy beszállító – mondta el Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary Kft. ügyvezetője. Hozzátette:

az üzleti értéket a fenntarthatósági törekvések mögött a hatékonyság, a kockázatok csökkentése, valamint a piacon való megmaradás jelenti.

A fenntarthatósági vállalásokat már korábban teljesítette a cég, az újdonság az, hogy már auditált formában is tudja felmutatni egy vállalat a karbonlábnyom csökkentését célzó erőfeszítéseit és annak eredményeit - mondta el az elmúlt évek trendjét illetően Nagy Gábor, a KALL Ingredients Kft. termelési igazgatója.

A kereskedelmi láncok elvárásait hangsúlyozta felszólalásában Trenyik Tamás, Bonafarm Zrt. fenntarthatósági vezetője, aki szerint ezek a szereplők rendkívül komolyan veszik a kérdést és a beszállítóknak nem a fenntarthatóság megvalósításának módját, hanem az előrehaladás igényét írják elő. A karbonlábnyom-csökkenés nagyon komoly elvárásként van jelen, amelynek a következő, a jelenleginél lényegesen bonyolultabb lépése a termékekre lebontott karbonlábnyom-számítás lesz.