
Csak így menthető meg a magyar szőlő? Nem maradt több idő, lépni kell
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
A karólenyomó gépeket a szőlőültetvények kialakítása során használják. Céljuk, hogy megfelelő támasztórendszert alakítsanak ki a tőkéknek.
A karólenyomó gépek a szőlőültetvényeknél a tőkék karózásakor, a megfelelő támasztórendszer kialakításakor használatosak. Az ezen gépekkel elhelyezett oszloprendszer közé általában dróthuzalok kerülnek kihúzásra, amelyek egyúttal kijelölik az egyes szőlősorokat. Az egyszerűbb karólenyomók mellett léteznek úgynevezett oszlopverő gépek, illetve oszloplenyomók is. A cél az eltérő műszaki megvalósítású géptípusok esetében is azonos: az oszlopok és karók talajba történő rögzítése és lenyomása a szőlőtőkék támasztórendszerének kialakításához.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Komoly büntetésre számíthatnak, akik megszegik a csomós bőrbetegség miatt elrendelt óvintézkedéseket.
A dió az egyik leglassabban termőre forduló héjas gyümölcsünk, terméshozama sem nagy eleinte, nem véletlenül magas az ára.
17 milliárdba került a védekezés és olyan feladatokat is el kellett végezni, amire korábban még nem volt példa itthon.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt a Gazdálkodási napló és az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben a gazdálkodások adminisztrációs terheinek csökkentésében.