A Readingi Egyetem és az Állat- és Növényegészségügyi Hivatal (APHA) közös vizsgálatában az úgynevezett ibolyakék fotodinamikus inaktiválási (VB-PDI) eljárást 64, brit baromfiállományokból származó Campylobacter-törzsön tesztelték. A módszer fajtól és rezisztenciaprofiltól függetlenül valamennyi törzset elpusztította. A technológia sem vegyszereket, sem antibiotikumokat nem igényel, így teljes mértékben kiküszöböli a rezisztencia kialakulásának kockázatát.

A kutatócsoport korábbi munkája a hatásmechanizmust is feltárta, amely szerint a Campylobacter jejuniban természetes módon jelen lévő molekulák – például a flavinok és a protoporfirin IX – fotoszenzibilizátorként működnek. Az ibolyakék fény hatására reaktív oxigénszármazékok keletkeznek, amelyek súlyosan károsítják a baktérium kulcsfontosságú anyagcsere- és légzési folyamatait. A legújabb vizsgálat ezt a hatást a brit baromfiágazatban jelen lévő, sokszínű törzsgyűjteményen is igazolta.

A laboratóriumi kísérletek során az ismételt kezelésekkel sem sikerült tolerancianövekedést kiváltani. Az egyik törzset 15 egymást követő kezelési cikluson keresztül vizsgáltak, ám az érzékenysége egyszer sem csökkent. Az eredmények alapján a kórokozókban nem alakul ki ellenálló képesség a módszerrel szemben.

A technológia gyakorlati szempontból is rendkívül ígéretes, hiszen kisteljesítményű LED-eket használ, amelyek hosszú élettartamúak és alacsony üzemeltetési költséggel működnek. A kutatók kiemelték, hogy a kezelés érintésmentes jellege miatt kiválóan alkalmazható a vágást követő szakaszban, még mielőtt a termékek a fogyasztókhoz kerülnének. A módszer nem a meglévő élelmiszer-biztonsági, higiéniai és hűtési eljárások kiváltására, hanem azok kiegészítésére szolgálhat.

A fejlesztés időzítése különösen aktuális, ugyanis a Brit Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) idén közzétett jelentése szerint a Campylobacter lényegesen nagyobb betegségterhet jelent az Egyesült Királyságban, mint a Salmonella. A kórokozó évente mintegy 300 ezer élelmiszer-eredetű megbetegedésért felelős, ami a becslések szerint 716 millió font társadalmi-gazdasági kárt okoz. A hivatal áttekintése hangsúlyozza, hogy egyetlen beavatkozás önmagában nem nyújt megoldást, így a védekezést több ponton – a telepektől a feldolgozáson át egészen a háztartási felhasználásig – kell felépíteni.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a laboratóriumi eredményeket a kereskedelmi léptékű alkalmazás előtt természetes úton szennyeződött húsmintákon, valamint valós üzemi körülmények között is igazolni kell.