Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Európában jelenleg teljes a káosz. Óriási a zűrzavar
- fogalmazott Michèle Hamers, utalva arra, hogy az egzotikus állatok tartását illetően minden tagállam saját szabályozást alkalmaz. Ennek következtében előfordulhat, hogy egy vadon élő állatfaj az egyik uniós országban legálisan tartható házi kedvencként, míg egy másik tagállamban ugyanez tilos. Ez az eltérő szabályozás a jogszabályok betartatására és ellenőrzésére is jelentős terhet ró.
Kenguru a szomszédban, boa a kertben? Sötét titkok derültek ki a hazai állattartásról
Az Európai Unió belső piaca lehetővé teszi az áruk viszonylag szabad mozgását a tagállamok között, ami számos területen komoly előnyökkel jár. Az egzotikus állatok kereskedelme esetében azonban a nemzeti szabályozások közötti különbségek jelentős problémákat okoznak. Az EU rendelkezik az inváziós idegenhonos fajokra vonatkozó szabályokkal, valamint az állategészségügyi és bizonyos közegészségügyi kockázatokat kezelő jogszabályokkal is. Arra azonban nincs átfogó, uniós szintű szabályozás, amely kifejezetten meghatározná, hogy mely egzotikus fajok alkalmasak magántartásra.
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény, vagyis a CITES, bizonyos veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét korlátozza és ellenőrzi. Az egyezmény azonban nem nyújt átfogó szabályozási keretet az egzotikus állatok magáncélú tartására. Hamers szerint az egységes előírások hiánya miatt a hatóságoknak komoly nehézséget jelent, hogy az országhatárokon átnyúló kereskedelem és állattartás kockázatait megfelelően kezeljék.
Készülhetnek a magyar állattartók: eddig sosem látott állami szervet hoznak létre
Soha nem volt ilyen egyszerű egzotikus állathoz jutni
Az internet jelentősen megkönnyítette az egzotikus állatok beszerzését. Míg korábban elsősorban állatkereskedésekben vagy speciális tenyésztői és állattartói közösségeken keresztül lehetett hozzájuk jutni, ma már az online piacterek, a közösségi oldalak és az internetes fórumok is számos lehetőséget kínálnak.
Hamers arra figyelmeztet, hogy az állatok néhány kattintással történő megvásárlása könnyen elhamarkodott döntésekhez vezethet. Sokan anélkül vásárolnak meg egy-egy különleges állatot, hogy alaposan utánajárnának, valóban alkalmas-e házi kedvencnek, illetve képesek-e biztosítani számára a megfelelő tartási körülményeket. Az internetes kereskedelem országhatárokon átívelő jellege tovább bonyolítja a helyzetet: egy adott országban meghirdetett állatot könnyen megvásárolhat valaki egy másik tagállamból, ahol egészen más szabályok vonatkoznak a tartására.
Az azonban, hogy egy egzotikus állat könnyen beszerezhető, korántsem jelenti azt, hogy leendő gazdája rendelkezik a megfelelő ismeretekkel, felszereléssel és anyagi háttérrel a gondozásához. Számos fajnak rendkívül speciális igényei vannak, amelyeket egy átlagos háztartásban nehéz vagy szinte lehetetlen kielégíteni. A felkészületlenségnek pedig súlyos következményei lehetnek, elsősorban magukra az állatokra nézve.
Hajmeresztő döntést hozott Trump: kimondta a halálos ítéletet?
Állatjólléti és közegészségügyi kockázatok
Az AAP Animal Advocacy and Protection mentési tevékenysége során rendszeresen találkozik a nem megfelelő egzotikusállat-tartás következményeivel. A szakértő úgy véli, számos vadon élő fajnak olyan összetett környezeti, táplálkozási és viselkedési igényei vannak, amelyeket magánháztartásokban rendkívül nehéz biztosítani. A nem megfelelő tartási körülmények csontdeformitásokhoz, fogászati problémákhoz és viselkedési zavarokhoz vezethetnek, jelentősen rontva az állatok egészségi állapotát és életminőségét.
A kockázatok azonban nem korlátozódnak az állatok jóllétére. Egyes egzotikus állatok olyan kórokozókat hordozhatnak, amelyek emberre is átterjedhetnek, és úgynevezett zoonózisokat, vagyis állatról emberre terjedő betegségeket okozhatnak. Ilyen például a szalmonellafertőzés. Hamers arra is felhívja a figyelmet, hogy a stressz és a betegségek fokozhatják bizonyos kórokozók ürítését, ami az állatokkal kapcsolatba kerülő emberek számára is egészségügyi kockázatot jelenthet.
A környezeti következmények szintén súlyosak lehetnek. Az elszökött vagy szándékosan szabadon engedett egzotikus állatok természetes élőhelyükön kívül is megtelepedhetnek, egyes esetekben pedig inváziós populációkat hozhatnak létre. Ezek az állatok versenghetnek az őshonos fajokkal a táplálékért, a búvóhelyekért és az élőhelyekért, felborítva ezzel az ökológiai egyensúlyt. A nem őshonos fajok európai környezetbe kerülésével kapcsolatos problémák egyik ismert példáját bizonyos teknősfajok jelentik, amelyek Magyarországon is aggodalomra adnak okot. Az egzotikusállat-kereskedelem a vadon élő állományokra is további nyomást gyakorolhat. A ritka vagy különleges fajok iránti kereslet ösztönözheti az állatok természetes élőhelyükről történő befogását, ami az egyedszám csökkenéséhez, egyes fajok esetében pedig hosszú távú fennmaradásuk veszélybe kerüléséhez vezethet.
Összeomlás jöhet? Fogytán az idő rengeteg termelőnél
Milliónyi állat, de kevés megbízható adat
Az egzotikus állatok európai magántartásának valódi mértékét nehéz meghatározni, mivel a tagállamokban korlátozott az ellenőrzés és az adatgyűjtés. Az őszinte válasz az, hogy valójában senki sem tudja
- mondja Hamers. Becslése szerint ugyanakkor a kereskedelem több millió egyedet és több ezer különböző fajt érinthet.
Példaként egy németországi kutatást említ, amely több mint ezer, az ország egzotikusállat-kereskedelmében jelen lévő fajt azonosított. Európa egészét tekintve ez a szám jóval magasabb is lehet, ám az egységes adatgyűjtés hiánya miatt a probléma pontos nagyságrendjét nehéz felmérni. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy az egzotikus állatokat tartók a teljes lakosságnak csak viszonylag kis részét teszik ki, és az egzotikus kedvencek jelentős hányadát a halak alkotják. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a kereskedelem hatása elhanyagolható lenne. Az érintett állatok száma így is rendkívül magas lehet, miközben számos fajra és ökoszisztémára gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást.
Csendben kúszott be a boltokba a változás: a legtöbben észre sem veszik
Megoldást jelenthetnek az úgynevezett pozitív listák
Michèle Hamers szerint az AAP Animal Advocacy and Protection egyik legfontosabb javaslata az úgynevezett pozitív listák bevezetése. Ennek lényege, hogy házi kedvencként kizárólag olyan fajokat lehessen tartani, amelyeket előzetesen megvizsgáltak, és kifejezetten alkalmasnak találtak a magántartásra. A fajok értékelésekor többek között az állatjólléti, közegészségügyi és biztonsági szempontokat kellene figyelembe venni. A vizsgálat egyik legfontosabb kérdése az lenne, hogy az adott faj szükségletei valóban biztosíthatók-e egy átlagos otthoni környezetben.
A pozitív lista rendszere alapvetően eltér a jelenleg sok helyen alkalmazott gyakorlattól. Ahelyett, hogy minden faj tartása megengedett lenne, kivéve azokat, amelyeket kifejezetten betiltottak, csak azokat lehetne legálisan tartani, amelyek előzetesen megfeleltek a meghatározott feltételeknek. Már több országban, köztük Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Litvániában már bevezették ezt a megközelítést, más államok pedig szintén dolgoznak hasonló intézkedéseken.
Az AAP azt szeretné elérni, hogy a pozitív listák minél több országban megjelenjenek, hosszabb távon pedig az egész Európai Unióban egységes rendszerré váljanak. Az összehangolt szabályozás segítene megszüntetni a tagállami rendszerek közötti különbségeket, és egyértelműbb kereteket teremtene az állattartók, a kereskedők és az ellenőrző hatóságok számára egyaránt.
Erre senki nem számított: itt az igazság a magyar boltokban kapható élelmiszerekről
A közösségi média is divatossá teszi az egzotikus állatokat
A jogszabályi szigorítás önmagában nem elegendő a probléma megoldásához. Az oktatásnak és a társadalmi szemléletformálásnak is fontos szerepet kell kapnia, különösen azért, mert a közösségi média egyre nagyobb hatással van arra, hogyan gondolkodnak az emberek az egzotikus állatokról. A TikTokhoz hasonló platformokon megjelenő rövid videók sokszor aranyosnak, szórakoztatónak és könnyen gondozhatónak mutatnak be különleges állatfajokat, miközben alig esik szó azok valódi igényeiről. A népszerű filmek és más szórakoztató tartalmak szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyes fajok hirtelen divatos házi kedvenccé váljanak.
Hamers példaként a cukormókusokat említi. Amikor ezek az apró erszényesek népszerűvé váltak házi kedvencként, a szervezetükhöz érkező befogadási kérelmek száma is megnőtt. Sokan a közösségi médiában látott videók alapján vonzódnak hozzájuk, anélkül, hogy tisztában lennének azzal, mennyire összetett állattartási igényeik vannak. A cukormókusok éjszakai életmódot folytatnak, hangosak lehetnek, komoly társas igényeik vannak, és speciális gondozást igényelnek.
Közeleg a határidő: sokat bukhat, aki ezt nem végzi el november 30-ig
Ennek gyakran az a következménye, hogy az emberek a közösségi médiában látott felvételek hatására megvásárolnak egy állatot, majd később megválnak tőle, amikor szembesülnek a tartásával járó nehézségekkel. Hamers úgy látja, hogy a közösségi média hozzájárult olyan fajok magántartásának normalizálásához, amelyek sok esetben egyáltalán nem alkalmasak házi kedvencnek. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az emberek reális képet kapjanak az egzotikus állatok szükségleteiről és a tartásukkal járó felelősségről.
A nehézségek ellenére Hamers úgy véli, hogy a társadalmi hozzáállás lassan változik. Egyre többen ismerik fel az állatjóllét fontosságát, és mind többen értik meg, hogy az állatok is képesek pozitív és negatív érzelmek átélésére. A változás azonban lassú folyamat, amelynek felgyorsításához határozottabb intézkedésekre van szükség.
Szörnyű veszély fenyegeti az állatokat itthon: bármikor megtörténhet a baj
A kormányoknak vállalniuk kell a felelősséget
Hamers szerint végső soron a kormányoknak kell kézbe venniük az ügyet, ahelyett, hogy a felelősséget kizárólag az egyes állattartókra hárítanák. Az egzotikusállat-kereskedelem ugyanis egyszerre érinti az állatok jóllétét, a biológiai sokféleség megőrzését és a közegészségügyet, miközben jelentős társadalmi költségeket is okoz. Az illegális kereskedelem felszámolása, az inváziós fajok kezelése és az állatról emberre terjedő betegségek kockázatainak csökkentése egyaránt komoly erőforrásokat és hatékony hatósági fellépést igényel.
Ezeknek a költségeknek a terheit végső soron az egész társadalom viseli, még azok is, akiknek semmilyen közvetlen kapcsolatuk nincs az egzotikus állatok tartásával. Hamers szerint ezért alapvető kérdés, hogy a társadalom meddig hajlandó elfogadni egy olyan kereskedelem következményeit, amely az állatoknak, az embereknek és a környezetnek egyaránt árthat.
A hatékonyabb fellépéshez összehangolt jogszabályokra, megbízhatóbb adatgyűjtésre, szigorúbb ellenőrzésre és szélesebb körű társadalmi tájékoztatásra lenne szükség. A pozitív listák fontos részét képezhetik ennek a rendszernek, hiszen segítségükkel biztosítható, hogy csak olyan állatfajokat lehessen magántartásban tartani, amelyek szükségleteit és a tartásukkal járó kockázatokat előzetesen megfelelően felmérték.
A kérdés tehát nem pusztán az, hogy megvásárolhatunk-e egy egzotikus állatot, hanem az is, hogy képesek vagyunk-e számára megfelelő életkörülményeket biztosítani, és elfogadhatók-e a kereskedelem szélesebb körű következményei. Ahogyan Hamers is hangsúlyozza: a kormányoknak cselekedniük kell, a vásárlóknak pedig alaposan át kell gondolniuk, mielőtt egy vadon élő állatot visznek az otthonukba.
