A növényvédő szerek (növényvédelmi termékek) felépítése alapvetően az egész világon azonos, ezekben a készítményekben aktív hatóanyagok, illetve egyéb összetevők vannak. A hatóanyagok lehetnek kémiai vagy mikrobiológiai alapúak, míg a többi összetevő közé tartoznak például a segédanyagok és a védőanyagok is. Az Európai Unióban a növényvédő szerekkel kapcsolatos jogalkotásnak négy állomása van: a hatóanyagok jóváhagyása, az engedélyezés és a fenntartható felhasználás kérdései, illetve a szermaradékok ügye. E négy folyamatból az első és az utolsó, vagyis a hatóanyagok jóváhagyása és a szermaradékok kérdésére uniós szintű szabályozás vonatkozik, míg az engedélyezés és a fenntartható felhasználás szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy az elfogadáshoz és az engedélyezéshez más, kiegészítő szabályozás is társul. A növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás célja az emberi és állati egészség, illetve a környezet magas szintű védelme, a belső piacok működésének javítása a szabályozás egységesítése által, illetve a mezőgazdaság termelékenységének erősítése. Az évek során az uniós döntéshozók felismerték, hogy a hatóanyagok jóváhagyásánál a kockázatértékelést és -kezelést külön választották, valamint erősítették az eljárásokban a szakértők alkalmazását is.
A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a hatóanyagok jóváhagyását célzó eljárás hivatalos lefutási ideje 2,5-3 év, de valójában ennél jóval tovább szokott tartani egy ilyen folyamat. Volt például olyan eset, ahol a jóváhagyás a beterjesztés után 10 évvel történt meg. A hatóanyagok jóváhagyása 10 évre szólhat (illetve helyettesítő termékeknél 7 évre, alacsony kockázatú készítményeknél pedig akár 15 évre is), emellett a rendszert a szisztematikus megújítási eljárások jellemzik, amelyek ugyancsak 15 évre is szólhatnak. Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmezésbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) munkatársai elmondták, hogy a késések egyre nagyobb problémát jelentenek, ahogy az is, hogy az eljárások nem lesznek rövidebbek, épp ellenkezőleg. A háttérbeszélgetésen szó esett arról is, hogy a növényvédelmi termékek jóváhagyásánál a jogalkotók a hatóanyagoknál pozitív listát alkalmaznak, amely a felhasználható szereket sorolja fel, míg a segédanyagoknál egy negatív listát vezetnek, amely a fel nem használható anyagokat és vegyületeket tartalmazza.
Korábban az Alapvetés podcast is foglalkozott a kérdéssel az almatermesztés kapcsán:
Az előadáson elhangzott az is, hogy 2002 óta meredeken csökkennek az EU-ban elérhető hatóanyagok, ennek fő oka, hogy az engedélyek megújítását célzó eljárásokban az új bizonyítékok felmerülése miatt sok hatóanyag kiesik. És bár a gazdák EU-szerte úgy érzik, hogy egyre kevesebb hatóanyaggal kellene a korábbiakhoz hasonló, vagy jobb eredményeket elérniük, folyamatosan érkeznek az újonnan kifejlesztett és engedélyezett szerek is. Az igaz, hogy a régi, ismert és bevett hatóanyagok száma csökken, de az újaké egyre nő. A szakemberek ugyanakkor elismerték, hogy ezek gyakran specifikusabbak és drágábbak is, mint a korábban használható, mostanra kivont szerek. Az Európai Unióban az engedélyezett hatóanyagok körülbelül 60%-a még kémiai alapú, de egyre több alacsony kockázatú és mikrobiológiai alternatívát hagynak jóvá a döntéshozók. Mint megtudtuk,
az Európai Bizottság idén egy hatóanyagot már jóváhagyott, egy másik elfogadása pedig a következő időszakban várható. Emellett 17 hatóanyag jóváhagyási eljárása van folyamatban.
Mi az uniós álláspont a növényvédőszer-maradékokkal kapcsolatban?
Az uniós jogalkotásban a növényvédő szerek maradékára az MRL (maximum residue level) rövidítést használják, ez a szermaradékok legmagasabb szintjét jelenti, ami még jelen lehet az élelmiszerekben. A szabályozás célja, hogy a fogyasztóvédelem egységesen magas szintű legyen az EU-n belül, ahogy az is, hogy az élelmiszerek ne jelenthessenek elfogadhatatlan kockázatot az emberi egészségre nézve, valamint a sérülékenyebb, érzékenyebb csoportok (gyermekek, idősek) védelme. Az uniós szabályozásban a növényvédő szermaradékok legmagasabb szintjei a helyes mezőgazdasági gyakorlatok (Magyarországon Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot – HMKÁ) előírásaiból erednek, de a rendezőelv mindenütt azonos: egy uniós piac, egy szabály, vagyis minden, az EU-ban eladott élelmiszernek meg kell felelnie a meghatározott MRL-szinteknek. És bár az utóbbi időszakban egyre több esetben találtak szermaradékokat élelmiszerekben,
egy 2024-es, a rovarirtó szermaradékok előfordulását vizsgáló kutatás arra az eredményre jutott, hogy a világ minden tájáról beérkező élelmiszerekből vett minták 98,2%-ában a kérdéses növényvédő szermaradékok határértéken belül voltak, sőt, a minták 58%-ában nem volt mérhető szermaradék.
A háttérbeszélgetésen az Agrárszektor érdeklődésére szóba került az úgynevezett koktélhatás kérdése is. Ennek lényege, hogy amíg az élelmiszerekben az egyes szermaradékok külön-külön határértéken belül vannak, együttesen lehet-e negatív hatásuk az emberi egészségre. Kérdésünkre a szakemberek elmondták, hogy már dolgoznak azon, hogy a jövőben ilyen vizsgálatokat is el tudjanak végezni az élelmiszereken. Ezek a folyamatok egyelőre pilot fázisban vannak, várhatóan a jövő évben fogják bevezetni őket. Emellett azt is megtudtuk, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) Franciaországban már végzett ilyen jellegű kísérleteket, ám ezek során egy esetben se találtak arra utaló jeleket, hogy ez a koktélhatás jelen lenne az élelmiszerekben.
Vegyszerek lennének a magyarok ételeiben? Végre kimondták az igazságot
Miért jó az európai gazdáknak az EU-Mercosur megállapodás?
A rendezvényen szó volt az EU-Mercosur megállapodásról is. Az egyezmény kapcsán folyamatosak a tiltakozások az európai uniós gazdatársadalom részéről, mivel a termelők féltik a piacaikat és a jövedelmezőségüket a Dél-Amerikából beáramló termékektől. Ezzel kapcsolatban a háttérbeszélgetésen az Európai Bizottság szakemberei elmondták, hogy a megállapodással az európai gazdák is nyernek, mivel az EU-s mezőgazdasági termékekre kiszabott magas (esetenként a 35%-ot is elérő) vámok eltörlése erősíteni fogja az uniós exportot, míg a Mercosur-országokból érkező termékek (marhahús, baromfihús, cukor) számára korlátozott hozzáférést enged az uniós piacokhoz. Emellett az EU mintegy 344 hagyományos élelmiszere oltalom alatt álló földrajzi árujelzős terméknek fog minősülni. A megállapodás előnye továbbá, hogy az élelmiszer-biztonsági eljárások könnyebbé, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá válnak majd az exportőrök számára. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben az EU-ba beérkező élelmiszereknek meg kell felelnie az uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak. A Bizottság aktívan monitorozni fogja a piaci trendeket, hogy időben azonosíthassa a kockázatokat, és felléphessen ellenük. Emellett a Bizottság az átláthatóság érdekében félévente teljes jelentést fog készíteni az egyezmény hatásáról az Európai Tanács és az Európai Parlament részére. További biztosítékot jelent, hogy a Bizottság a korábbi kereskedelmi megállapodásnál gyorsabban fog tudni fellépni, ha bármi szabálytalanságot észlel, vagy valamely tagállam ilyen jelzést ad neki. A háttérbeszélgetésen a szakértők kiemelték, hogy ezek a kvóták nem azonnal válnak elérhetővé a Mercosur országok számára, hanem a következő 5 év során folyamatosan. Ami pedig a brazil húsimport engedélyének közelmúltbéli visszavonását illeti, ez azt jelenti, hogy amíg meg nem oldják a problémát, a brazilok nem részesülnek a megállapodás előnyeiből.
Döbbenetes szigorítás jön: kitiltják a húsóriás termékeit a boltokból
Máris eljárt az idő a Mercosur-megállapodás felett, pedig még csak most született meg
Mi a helyzet Ukrajnával?
A rendezvényen szóba került Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése is. Itt a Bizottság munkatársai emlékeztettek, a 38 milliós lakosságú Ukrajnában mintegy 4-5 millióan élnek mezőgazdaságból, és a 2021-es adatok szerint az ország területéből 41,3 millió hektár állt mezőgazdasági művelés alatt. Éppen ezért Ukrajna uniós csatlakozása egyszerre jelent kihívást és lehetőséget az EU-nak. Kihívást azért, mert a csatlakozással az ukrán termékek közvetlen vetélytársaivá válnának az uniós termékeknek, lehetőség pedig azért, mert ezzel együtt jelentősen bővülnének az uniós külpiacok. Mint ismeretes, 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése után az EU engedélyezte az ukrán termékek behozatalát az unió területére, amely lépés rengeteg tiltakozást váltott ki a tagállamok gazdáiból, különös tekintettel az Ukrajnával határos országok termelőire. 2025. október 29-én létrejött és életbe lépett a felülvizsgált EU-Ukrajna kereskedelmi egyezség, amelynek fontos pontja, hogy Ukrajnának alkalmazkodnia kell bizonyos uniós sztenderdekhez. Emellett az ukrán mezőgazdaságnak is képessé kell válnia arra, hogy az unió közös piacára belépjen, ami nem lesz könnyű feladat, tekintve, hogy a fentebb említett 4-5 millió fős gazdatársadalom túlnyomó része kis gazdaságokat működtet, így nekik komoly erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy megfeleljenek az uniós szabályozásnak. Ez a folyamat viszont még sokáig el fog tartani, mivel 2026 júniusában még csak az alapokról szóló tárgyalások kezdődtek meg – hangzott el a beszélgetésen.
