A felvételt készítő természetbarát egy olyan térségben bukkant az állatra, ahol korábban is dokumentálták már a jelenlétét. A keresztes vipera hazai előfordulása rendkívül foltszerű, hiszen Belső-Somogy és Dél-Zala mellett főként a Zemplénben, valamint a Szatmári- és Beregi-síkon él. Leginkább az erdőszegélyeket, cserjéseket, napos tisztásokat és a vizes, lápos területek környezetét kedveli.

Évtizedek óta tudtuk, hogy ez vár Magyarországra, most mégis sokkoló a valóság

A szélsőséges hőség nem csak az agrártermelés helyzetét lehetetleníti el.

Fennmaradását az élőhelyek feldarabolódása, eltűnése és az emberi zavarás egyaránt fenyegeti. Természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

Megjelenése jellegzetes, hátán sötét, cikkcakkos mintázat fut végig, feje háromszögletű, pupillája pedig függőleges. A hímek általában szürkés-ezüstösek és 60 centiméter körüliek, míg a nőstények barnásabbak, és testhosszuk akár a 80 centimétert is elérheti. Időnként teljesen fekete példányok is felbukkannak, amelyeket könnyű összetéveszteni más hazai kígyókkal, így laikusok számára a távoli azonosítás bizonytalan lehet.

A hazánkban élő két őshonos mérgeskígyófaj egyikeként a keresztes vipera alapvetően kerüli az embert. Ha teheti, elmenekül, de ha sarokba szorítják vagy szándékosan háborgatják, marással védekezik. Bár az országban évente legfeljebb három-négy ilyen eset történik, a marást mindig komolyan kell venni. Ha kirándulás közben viperát látunk, a legfontosabb szabály, hogy hagyjuk békén, és megfelelő távolságot tartva kerüljük el. Az állat befogása, megközelítése vagy bántalmazása a fokozott védelem miatt szigorúan tilos és törvénysértő.