Az Agrárium 2026 mezőgazdasági gazdaságszerkezeti felmérésének előzetes adatai szerint 2023 és 2026 között folytatódott a mezőgazdasági birtokok koncentrációja. A Magyarországon működő agrárgazdaságok száma három év alatt 17 százalékkal mérséklődött, miközben az egy gazdaságra jutó, használatban lévő mezőgazdasági terület átlagos nagysága 18 százalékkal emelkedett, és megközelítette a 33 hektárt. Az átlagos birtokméret valamennyi művelési ágban növekedett, a legjelentősebb változás a szőlőterületeknél, ahol 41 százalékos, valamint a gyümölcsösöknél, ahol 26 százalékos bővülést mértek. A gazdaságok átlagosan 34 hektár szántót, 17 hektár gyepet, 4,3 hektár gyümölcsöst és 3,1 hektár szőlőt használtak. Az adatok arra utalnak, hogy a mezőgazdaság szerkezete tovább változik: a kisebb gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan a fennmaradó üzemek nagyobb területeket vonnak művelés alá.

Felrobbantotta az internetet a magyar horgász: kiakadt a MOHOSZ

Egy férfi a közösségi médiában terjedő videó tanúsága szerint önkényesen inváziós halfajokat engedett egy hortobágyi tóba.

Kevesebb termőföld cserélt gazdát 2025-ben

A birtokméretek növekedése mellett a termőföldpiaci forgalom mérséklődött. 2025-ben összesen 67 ezer hektár mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület cserélt gazdát, ami az ország teljes ilyen jellegű területének mindössze 1 százaléka. Az értékesített földterület nagysága 8,6 százalékkal maradt el a 2024-es szinttől, a forgalom összértéke pedig az áremelkedés ellenére 5,8 százalékkal csökkent. Az eladott területek legnagyobb részét továbbra is a szántók tették ki, amelyek az összes értékesített föld 68 százalékát képviselték. Az erdők részesedése 16, a gyepeké 12, míg a szőlők és gyümölcsösök együttes aránya 3,6 százalék volt. A művelési ágak közül a szántó és a gyümölcsös forgalma csökkent a leginkább: előbbi esetében 12, utóbbinál 20 százalékos visszaesést mértek. Ezzel szemben szőlőből 8,1, gyepből pedig 5,8 százalékkal nagyobb területet értékesítettek, mint egy évvel korábban.

Nincs pénz tárolóra: ide teszik a milliós gabonafelesleget az oroszok

Július eleje óta az orosz gabonakivitel a szokásos mennyiség mintegy kétharmadára esett vissza.

Tovább nőttek a földárak

A termőföldek drágulása 2025-ben is folytatódott, bár az áremelkedés üteme elmaradt a korábbi évekétől. A mező- és erdőgazdasági területek átlagára összességében 4,5 százalékkal nőtt, a 2023-ban mért 7,9 és a 2024-es 4,6 százalékos emelkedést követően. A szántók átlagára 4 százalékkal, az erdőké 7, a gyümölcsösöké 6,3, a gyepeké 3,4, a szőlőké pedig 1,2 százalékkal emelkedett. Országos átlagban egy hektár szántó 2,5 millió forintba került, ezzel továbbra is a legfontosabb mezőgazdasági művelési ág egyik meghatározó piaci értékét képviselte. A legdrágább területek közé a szőlők és a gyümölcsösök tartoztak: hektáronként átlagosan 3,6, illetve 3,4 millió forintot kellett értük fizetni. Ezeknél az áraknál az ültetvények értéke is jelentős szerepet játszik. A gyep és az erdő esetében egyaránt 1,3 millió forint volt az átlagos hektárár.

A termőföldárak országos átlaga mögött komoly területi különbségek húzódnak meg. A szántók hektáronkénti átlagára Hajdú-Bihar, Tolna és Fejér megyében volt a legmagasabb, ahol 3 és 3,5 millió forint közötti összeget kellett fizetni egy hektárért. A legalacsonyabb árakat Nógrád, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mérték, 1,4-1,8 millió forintos hektáronkénti átlaggal. A többi megyében az árak jellemzően 1,9 és 2,8 millió forint között alakultak. A megyei átlagok azonban nem feltétlenül mutatják meg a helyi piac teljes képét, hiszen a földminőség, a fekvés és az egyéb adottságok miatt egy-egy megyén belül is jelentős eltérések lehetnek. Hajdú-Biharban például a Debreceni járásban 5,2 millió, a Hajdúszoboszlói járásban 4,8 millió, a Hajdúböszörményi járásban pedig 4,7 millió forint volt a szántók hektáronkénti átlagára. Veszprém megyében a Balatonfüredi járásban szintén elérte az 5 millió forintot a hektáronkénti átlagár.

Csak így élhetik túl a magyar talajok: nincs több idő, lépni kell

A korszerű mezőgazdaságban egymásra épülő fizikai, kémiai és biológiai megoldásokkal lehet megőrizni a talajok termőképességét.

A földrajzi különbségeket a mezőgazdasági mikrokörzetek adatai is jól szemléltetik. Az ország 82 mikrokörzete közül 2025-ben a Hajdú-Bihar megyei Hajdúságban volt a legmagasabb a szántók átlagára, hektáronként 4,4 millió forinttal. Ugyanebben a megyében a kedvezőtlenebb adottságú Tiszamellék, Nyírség-Erdőspuszták és Bihar-Sárrét területein mindössze 2,4-2,6 millió forint körül alakult az átlagár. Somogy, Veszprém és Békés megyében szintén jelentős különbségek mutatkoztak a legdrágább és a legolcsóbb mezőgazdasági tájkörzetek között. Az árakat tehát nem kizárólag a megyei elhelyezkedés határozza meg, hanem a termőhelyi adottságok és a föld tényleges termőképessége is.

Nem mindenhol emelkedtek a szántóárak

Bár országos szinten drágultak a szántóterületek, a változás nem volt egységes. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt 13 százalékkal, Fejérben pedig 12 százalékkal emelkedett az átlagár 2025-ben. Ezzel szemben Pest megyében 3,8, Győr-Moson-Sopronban 3,5, Komárom-Esztergomban pedig 2,3 százalékos csökkenést mértek. A dél-alföldi megyékben összességében 1,7 százalékkal mérséklődtek a szántóárak. A földminőség szintén meghatározó tényezőnek bizonyult: a 14,1–17,0, illetve a 23,1–28,0 aranykorona közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben 6,9, illetve 7 százalékkal emelkedtek az árak. A legjobb, 28 aranykorona feletti átlagos földminőségű területeken viszont 2,2 százalékos csökkenést regisztráltak. Ez is mutatja, hogy a termőföld értékének alakulását összetett piaci és természeti tényezők befolyásolják.

A gyepek hektáronkénti átlagára 2025-ben 3,4 százalékkal nőtt, így országosan elérte az 1,3 millió forintot. A legmagasabb átlagárat Pest megyében mérték, ahol egy hektár gyepterületért átlagosan 2 millió forintot kellett fizetni. A legalacsonyabb ár Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakult ki, hektáronként 975 ezer forinttal. A drágulás mértéke ugyanakkor több megyében is jelentős volt: Hevesben 34, Borsod-Abaúj-Zemplénben 33, Baranyában pedig 32 százalékos emelkedést mértek az előző évhez képest.

Kész, ennyi volt? Kiszáradhat Magyarország egyik legfontosabb tájegysége

A Homokhátság szárazodásával párhuzamosan egyre élesebben merül fel a kérdés: több vagy kevesebb fára van szükség a Kiskunságban?

A földbérleti díjak is tovább növekedtek

Nemcsak a földvásárlás, hanem a területek bérlése is egyre nagyobb költséget jelent a gazdálkodóknak. A szántóterületek 52 százalékát bérlők használják, de a gyepterületeknél is jelentős, 39 százalékos a bérelt földek aránya. A gyümölcsösök esetében 24, a szőlőknél pedig 22 százalékot tett ki ez az arány. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek részesedése Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, 51 százalékkal, míg Tolnában és Békésben egyaránt 47 százalékot ért el. A szántók éves bérleti díja 2025-ben országos átlagban 4,9 százalékkal emelkedett, így egy hektár használatáért átlagosan 91 100 forintot kellett fizetni. A többi művelési ágban még nagyobb növekedés is előfordult: az erdők bérleti díja 13,5, a gyümölcsösöké 11,9, a gyepeké 8,3, a szőlőké pedig 3,2 százalékkal nőtt.

A szántók bérleti díja megyénként is jelentős eltéréseket mutatott. Hajdú-Biharban volt a legmagasabb az éves átlagos díj, hektáronként 119 200 forinttal, ezt Tolna követte 111 700, majd Békés 105 900 forinttal. A legalacsonyabb bérleti díjakat Nógrád, Pest és Veszprém megyében regisztrálták, ahol 62 100, 66 400, illetve 67 300 forint volt az éves hektáronkénti átlag. A bérleti díjak emelkedése ugyanakkor a legtöbb megyében mérsékelt maradt: több mint a felükben 5 százalék alatt alakult a növekedés. A legnagyobb drágulást Jász-Nagykun-Szolnokban, Nógrádban és Győr-Moson-Sopronban mérték, 9,8, 9,4, illetve 8,1 százalékkal. A szántók éves bérleti díja országos átlagban a vételár 3,7 százalékának felelt meg, ami lényegében megegyezett az előző évi aránnyal. Megyei szinten ez az érték 2,8 és 4,5 százalék között mozgott, a legmagasabb Csongrád-Csanádban volt.

Támogatást kaphat sok termelő: lemarad, aki most nem jelentkezik

A Rövid Ellátási Láncok fejlesztése felhívás célja olyan együttműködések kialakításának támogatása, amelyek a termelők közös piacrajutását segíti.

A mezőgazdasági árak is emelkedtek

A termőföldárak és a bérleti díjak növekedése mellett a mezőgazdaság más területein is emelkedett az árszínvonal 2025-ben. A mezőgazdasági termelői árak összességében 7,8 százalékkal haladták meg az előző évit. A növénytermesztési és kertészeti termékek ára 11 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 4,8 százalékkal nőtt. A termelési költségek szintén emelkedtek, a folyó termelőfelhasználás árindexe 4,3 százalék volt. Mindez olyan gazdasági környezetet eredményezett, amelyben a földhöz jutás, a területek bérlése és a mezőgazdasági termelés egyaránt magasabb kiadásokkal járt. Az ágazat kibocsátásának volumene 0,4 százalékkal csökkent, az árszínvonal emelkedése azonban 12 százalékkal növelte a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékét.