Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
Az elmúlt évek időjárási fordulatai nem csupán apró módosításokat követelnek meg a hazai termelőktől, sokkal inkább az egész szemlélet átalakulását.
Az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
A szántóföldi növénytermesztés és a sertéstartás területén is éreztetik hatásukat a világméretű változások.
Az öntözésfejlesztést szolgáló gazdálkodói együttműködéseket egy 2 milliárd forint keretösszegű, jelenleg is nyitva álló felhívással ösztönzik.
A termőföldek árai mérsékelt emelkedést mutattak 2023-ban, miközben a piaci figyelem egyre inkább a jobb minőségű területek felé fordult.
Bár a minőség jónak mondható, a termelői árak nem emelkedtek, ami kihívás elé állítja a gazdálkodókat.
A KAP ST AKG esetében figyelni kell arra, hogy bizonyos területeket megfelelően válasszunk el egymástól.
A reggeli gabonapelyhek és a puffasztott gabonák a feldolgozóipar termékei, amelyek gyors és kényelmes alnatívák.
A következő napokban még a hőség fokozódására lehet számítani, vasárnap érkezik majd egy hidegfront.
Javában zajlik az aratás, ezt követően pedig számos agrotechnikai feladat elvégzése vár a gazdálkodókra a támogatásokhoz kötődően.
A klímaváltozásra adható egyik legfontosabb válasz a talajművelési módok megújítása.
Mintegy 40 ezer hektáron pusztított jégeső május közepén a spanyolországi Murciában .
Megoldhatatlan feladványnak tűnik az alkalmazkodás, az egyértelműnek tűnő válaszok gyakorlati megvalósítása nem egyszerű.
Jelentős ütemben zajlik Azerbajdzsánban a háború sújtotta területek helyreállítása - az ország gabonatermelése hamarosan újabb területek bevonása révén is növekedhet.
Lezárult a Deleplanque Csoport megvétele, a Strube és a Van Waveren egységek is a francia vállalathoz kerültek.
Az Alföldön többen kisebb kukorica- és nagyobb napraforgó-vetésterületben gondolkodnak.
A jövő a tudatos, lokális tapasztalatokon nyugvó kutatás-fejlesztésé Magyarországon.
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
