Franciaországban a tartósan száraz és meleg időjárás, valamint az átlag alatti csapadékmennyiség tovább súlyosbította a nyári aszályt. Ezek a körülmények a késői vetések fejlődést gyorsították, és fokozták a növények állapotromlását. A betakarítás a tervezettnél gyorsabban halad, várhatóan október végén befejeződik. A hozambecslések tovább csökkentek, a várt értékek továbbra is jelentősen elmaradnak az ötéves átlagtól. A repce vetése befejeződött, de a kedvezőtlen körülmények miatt helyenként gyenge volt a kelés és vontatott volt a növények fejlődése. Megkezdődtek az őszi gabonafélékkel kapcsolatos munkák is, azonban csapadékra van szükség a talaj felső rétegének nedvességtartalmának pótlásához - írja a NAK.

Németországban a talajnedvesség tartós hiánya miatt jelentős, területileg eltérő mértékű terméskiesés tapasztalható, ami egyes esetekben akár 20%-kal is elmaradhat az ötéves átlagtól. Különösen Németország déli és nyugati részén jelentős a kár, ahol a kukorica idő előtti elöregedése és a gyenge csőképződés korai betakarításhoz, valamint a terméshozamok jelentős csökkenéséhez vezetett. Észak-Németországban a homokos talajokon szintén jelentős veszteség mutatkozik. A burgonya és a cukorrépa betakarítása jelenleg is zajlik, ám a gumók és a répatest fejlődését korlátozta a nyári hőség és a tartósan száraz talajállapot. Eközben az őszi vetések folyamatban vannak, bár a növények kelését és fejlődését hátráltathatja a szárazság. A talajnedvesség elérhetősége továbbra is kulcsfontosságú tényező az őszi vetésű növények fejlődésének kezdeti szakaszában.

Lengyelországban az átlag feletti hőmérséklet nem befolyásolta jelentősen a későn vetett kultúrák fejlődését, mivel súlyos hőstressz nem lépett fel. Az ország nagy részén a csapadék mennyisége megközelítette az átlagot, csak egyes nyugati területeken, a német határ közelében mutatkozott csapadékhiány. A betakarítás kedvező körülmények között zajlik, csupán a legészakibb régiókban a szeptemberi, átlag feletti csapadék késleltette helyenként a munkálatokat. Az előrejelzések változatlanok maradtak, a becslések az ötéves átlag szintjén vagy attól kissé elmaradnak. A következő szezon szempontjából kedvezőek a feltételek. A repce vetése befejeződött, az őszi gabonafélék vetése pedig a megszokott ütemben halad.

Romániában a nyár óta tartó súlyos csapadékhiány szeptemberben és október elején is folytatódott. A termésbecslések 15–20%-kal várhatóan meghaladják az ötéves átlagot a keleti országrész magas hozamai révén, annak ellenére, hogy a nyugati határ mentén továbbra is gyengék a kilátások. A száraz talaj akadályozta az őszi talajmunkákat, ami miatt a vetést el kellett halasztani. Valószínűsíthető a repce vetésterületének csökkenése, mivel a vetési időszak október elején lezárult. Számos területen a talajnedvesség nem volt elegendő a magok megfelelő csírázásához és a növények korai fejlődéséhez. Csak Kelet-Romániában, a gyakoribb csapadéknak köszönhetően haladt jól a repce vetése. Az őszi gabonafélék vetése szeptember végén kezdődött.

Spanyolországban és Portugáliában a szeptemberi meleg és száraz időjárás gyorsította a növények érését, elősegítve a betakarítást. Dél-Spanyolországban már szinte befejeződött a napraforgó aratása, míg a kukorica betakarítása szokatlanul korán kezdődött. A burgonya felszedése is folyamatban van, míg északon hamarosan megkezdődik a cukorrépa betakarítása is. A hozambecslések változatlanok vagy kismértékben csökkentek, mivel az értékek az ötéves átlag körül alakulnak. Az október eleji esőzések – különösen Kelet-Spanyolországban – javították a felső talajréteg nedvességtartalmát, ami lehetővé tette az őszi vetés előkészületeit. A növények megfelelő fejlődéséhez további csapadék szükséges, ám az Ibériai-félsziget nagy részén a következő hetekre kevés esőt jósolnak. Az őszi gabonafélék vetése még a szokásos időablakon belül elvégezhető, ugyanakkor a késedelmes repcevetés aggályokat vet fel a növények megfelelő fejlődésével kapcsolatban.

Olaszországban a 2026-os szezonban a nyári aszályt tovább fokozta a szeptember óta lehullott átlagosnál 20-40%-nál kevesebb csapadék. Ilyen körülmények között a kukorica (mind a szemes, mind a silókukorica) betakarítása nagyrészt szeptember végén befejeződött. A szójabab betakarítása októberben kezdődött, és a már szeptemberben jelzett alacsony hozamvárakozások nagyrészt beigazolódtak. A hozamok a szeptemberi állapothoz képest változatlanok, az ötéves átlaghoz viszonyítva 10-17% közötti csökkenés várható. Az őszi gabonafélék vetésében országszerte jelentős késést okozott a csapadékhiány.

Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában továbbra is jelentős csapadékhiány tapasztalható, amit tovább súlyosbít a becsült, régiónként jelentős mértékben eltérő terméskiesés. A kilátások különösen rosszak Dél-Morvaországban és a Duna-menti síkságokon, míg az északi és alpesi régiókban a kedvezőbb csapadékviszonyok valamivel jobb feltételeket biztosítottak. Miközben a kukorica betakarítása a végéhez közeledik, a burgonya és a cukorrépa betakarítása épp csak megkezdődött. Az első becslések gyenge hozamokat jeleznek. A várható értékek akár 35%-kal is elmaradhatnak az ötéves átlagtól. Az őszi vetések a tervezett időben haladtak, azonban a növények kelése többnyire egyenetlen a vízhiány miatt. Az őszi árpa és búza vetése folyamatban van, de az egységes állományokhoz további csapadék szükséges.

Bulgáriában a szeptember elejétől október első harmadáig tartó csapadékhiány mérsékelt hatással volt a napraforgó és a szemes kukorica termésképződésére. A napraforgó betakarítása október közepére befejeződött, a kukoricáé még folyamatban van. A kukoricára vonatkozó előrejelzés változatlan, a napraforgó becsült hozama növekedett. Mindkét növény hozama jóval az ötéves átlag feletti. A szeptemberi csapadék kedvezett a repce vetésének, amely Bulgária nagy részén a megszokott ütemben haladt. Azonban a nem megfelelő vízellátás akadályozta a csíranövények fejlődését, és egyenetlen állományfejlődéshez vezetett. Severozapaden régióban a különösen száraz körülmények nehezítették a talajelőkészítést, ami hozzájárult a vetésterület csökkentéséhez. Az őszi búza és árpa vetése október elején kezdődött, de a hónap végére felgyorsulhat.

Dániában és Svédországban a tavaszi árpa betakarítása lezárult, a burgonya és a cukorrépa betakarítása folyamatban van, utóbbi esetében biztatóak a korai hozambecslések. Az előrejelzéseink szerint a tavaszi árpa hozama az ötéves átlag feletti, míg a burgonyáé és a cukorrépáé az ötéves átlag közelében alakul várhatóan. Dániában a szeptemberi csapadék mérsékelte a hosszan tartó szárazságot, enyhítve a nemrég kikelt őszi vetésekre nehezedő vízhiányt. Svédországban, Norra Mellansverige régióban az október eleji heves esőzéskor helyenként akár 90 mm csapadék is hullott. Az őszi vetések már majdnem befejeződtek, a kikelt növények állapota összességében jó, bár a korán vetett dániai őszi gabonatáblákon jelentős levéltetű kártételről számoltak be.

Észtországot, Lettországot, Litvániát és Finnországot jelentős csapadéktöbblet jellemezte, ami az őszi vetések kitolódásához vezetett. Bár a tavaszi árpa hozamaira csekély hatással volt, hátráltatta a burgonya- és cukorrépa betakarítását, valamint szerepet játszott az ötéves átlag alatti hozamvárakozásokhoz. Finnországban a csapadék elsősorban a még lábon álló kultúrák betakarítását hátráltatta. A hozamok várhatóan megfelelőek lesznek, de a későn betakarított termények minősége várhatóan gyengül. Észtországban hullott a legnagyobb mennyiségű csapadék, egyes területeken a földek járhatatlanná váltak. Lettországban és Litvániában a csapadék mennyisége elérte a sokéves átlag körülbelül 150%-át, és bár október elején voltak szárazabb napok is, bizonyos területeken a talaj továbbra is túl nedves a talajmunkákhoz.

Görögországban a napraforgó és a silókukorica betakarítása nagyrészt befejeződött, míg a szemes kukorica betakarítása észak felé tolódik. A hőség okozta terméscsökkenés ellenére összességében kielégítő hozamok jellemzőek, amik továbbra is közel állnak az ötéves átlaghoz. Észak-Görögországban a burgonya hozama az időjárás és a vízellátás függvényében változó volt. Az őszi gabonák vetése várhatóan október végén vagy november elején indul, a talaj nedvességviszonyaitól függően. Cipruson az átlagosnál több csapadék javította a talaj nedvességtartalmát az őszi árpa vetése előtt, amely jellemzően novemberben kezdődik.

Írország középső és északi régiókban október közepére betakarították a még lábon álló silókukoricát. A déli, fő termelő régióban a növények a tenyészidőszak nagy részében vízhiánytól szenvedettek, ezért rendkívül korán takarították be őket. Ennek ellenére a hozamok csak kismértékben alacsonyabbak az ötéves átlagnál. A korai betakarítás és az ősz eleji enyhe időjárás révén az őszi vetések már szeptemberben megkezdődtek. A legtöbb repce- és kalászos állomány már jól megerősödött, néhol pedig kifejezetten előrehaladott állapotban van. A szokásosnál melegebb és viszonylag csapadékosabb időjárás kedvezett a gyomok növekedésének és a levéltetvek aktivitásának is, ami növelte a károsítók megjelenésének kockázatát.

A Benelux államokban a nyári hőség és aszály hatására a kukorica rendkívül gyorsan érett, ami sok területen jelentős hozamkiesést jelent. A betakarított burgonya mérete különösen Belgiumban csökkent jelentősen. A cukorrépa betakarítása is folytatódott, általánosságban kielégítő kilátások mellett. A várható hozamok az ötéves átlag alatt vannak. Hollandiában a megfelelő mennyiségű csapadék segítette az őszi vetésű növények vetését és kezdeti fejlődését, míg Luxemburgban és Délkelet-Belgiumban a tartós csapadékhiány nehezítette a magágy-előkészítést és késleltette a vetést. Az előrejelzések szerint a várható csapadék némi enyhülést hozhat, de a legszárazabb területeken valószínűleg továbbra is fennmarad az alacsony talajnedvesség.

Az ősz beköszöntével a szokásosnál melegebb időjárás és kevesebb csapadék jellemezte Szlovénia és Horvátország időjárását. A betakarítás a megszokottnál közel egy hónappal korábban kezdődött, ami a növények felgyorsult fejlődésével, valamint a termésképződés szempontjából tartósan kedvezőtlen körülményekkel magyarázható. A szójára és a napraforgóra vonatkozó hozam előrejelzések továbbra is jóval a tavalyi szint alatt vannak. A szemes és a silókukorica esetében az előrejelzések akár 23%-kal is elmaradhatnak az ötéves átlagtól. A gabonafélék és a silókukorica hozama és minősége jelentős szórást mutatott. A rendkívül kemény és száraz talaj jelentősen lassította a repce és az őszi kalászosok vetését is. Ennek ellenére Horvátországban az őszi gabonák vetésterületének enyhe növekedése várható.