Húsos som

A nyár végén érő őshonos húsos som régóta kedvelt növény Magyarországon. Nyersen is fogyasztható, jelentős a C-vitamin és a karotin forrás, ezért kiváló immunerősítő.

Általában a napos domboldalakat, erdőszéleket kedveli, gyümölcse savanykás, kellemes ízű. Nem véletlen, hogy a belőle készített gyümölcslé, lekvár drága a piacokon. Az ovális alakú, világos piros sombogyók még keserűek, ezért célszerű a már lepotyogott, teljesen beérett, mélyvörös terméseket gyűjteni. Virágait tavasszal a méhek, termését ősszel a madarak fogják látogatni, tehát az év minden időszakában lesznek vendégei a kertnek a cserje körül. A som termését aszalva, lekvárként, befőttként, borként, sőt még pálinkaként is fel lehet dolgozni. Azt viszont mindenki tartsa szem előtt, hogy nyersen nagyon kemény húsú, valamint igen savanyú is, hiszen magas a C-vitamin tartalma.

A húsos som termesztése és ápolása

Nagyon fontos a helyválasztás, mivel a 3-7 méter magasságot is elérheti a húsos som az évek alatt. Ebből adódik, hogy nem célszerű ablakok vagy ajtók elé ültetni, mert a későbbikben zavarhatja a kilátást vagy a közlekedést. Ez a díszcserje napos, félárnyékos helyen érzi legjobban magát, árnyékos helyre ültetve arra kell számítani, hogy a termésnevelés elmarad. A laza, jó vízáteresztésű talajokat kedveli, de a városi környezetet egyaránt jól viseli. Ültetés után a gyökérképződés elősegítése érdekében alaposan öntözzük meg a bokrot. Mivel som egy rendkívül igénytelen növény, a továbbiakban sem lesz sok gondunk vele, kártevőkkel, betegségekkel szemben ellenálló, tehát minden kertbarátnak erősen ajánlott.

Mindenekelőtt a legfontosabb kelléket kell beszerezni, ami nem más, mint a metszőolló. Fontos, hogy csak jó minőségű, éles eszközzel lehet tiszta, sima metszlapot készíteni. Két időpontban is el lehet kezdeni a som metszését: késő télen vagy kora tavasszal. A tavaszi metszés jobb lesz a som fejlődése céljából, mivel így hosszabb ideje lesz a szép fekete vesszőket kinevelni. A somot erőteljesen vissza kell metszeni, tehát teljesen a föld színéig vissza kell vágni a vesszőket. Az senkit ne riasszon vissza, hogy a magas bokorból alig marad valami, hiszen a metszések helyén rengeteg új vessző fog kihajtani. Ezekből az új hajtásokból fognak nőni a következő téli szezonra a vesszők.

A húsos som betegségei és kártevői

A házi kertekben nevelt húsos som (Cornus mas), a vadon is növő veresgyűrű som (Cornus sanguinea) és a különböző díszcserje som fajok levelein is előfordul a som levélfoltossága. A levélfolt betegségeket sok szakember nem tekinti jelentőseknek, pedig kedvezőtlen hatásuk bizonyított. Azok a kórokozók, melyek csak a leveleken okoznak különböző méretű foltokat, azaz elhalásokat, a levelek asszimiláló, hasznos felületét csökkentik. Ezzel a fás növények rügyfejlődését, a következő évi lombozat kifejlődését befolyásolják, gátolják, jobb esetben csak csökkentik. Dísznövények esetében fontos szempont, hogy díszítő értékük csökken, illetve elvész, az a cél, amiért valójában ültetik.

A somfélék szeptóriás levélfoltosságát több Septoria gomba faj is okozhatja, hazánkban és Európában a Septoria cornicola az elterjedt. A fertőzött leveleken kifejlődő tünetek hasonlóak: kezdetben 1-2, később 3-5 mm es méretű, többnyire kör alakú bordós, vörös szegélyű foltok nőnek, melyeknek közepe vagy barna, vagy kiszürkül. Súlyos fertőzésnél a foltok összefolynak, nagyobb barna elhalásokat idéznek elő. A foltok között a levelek elsárgulnak, és idő előtt lehullanak. A gomba a csapadékos (nyártól őszig tartó) időszakok alatt fertőzi a sombokrokat, utána pedig gyorsan ki is fejlődnek a levélfoltok. A foltokban képződő gomba-spórákat vízcseppek terjesztik, a lehullott levelekről a felcsapódó víz visszafertőzheti a bokrokat. A gomba a fertőzött leveleken telel, ott tartja fenn magát.