Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Bécs és Alsó-Ausztria után Burgenlandban is megjelent a myxomatózis, a köznyelvben nyúlpestis néven ismert, súlyos vírusos megbetegedés, amely immár nemcsak a házi, hanem a vadon élő mezei nyúl (Lepus europaeus) állományait is fenyegeti. Az első igazolt esetet Eisenstadt környékén rögzítették - adta hírül az ORF Burgenland. A betegség kapcsán Dr. Rusvai Miklós virológus felhívta a figyelmet arra, hogy a nyúlpestis név két külön kórképet takar:
Az egyik a nyulak vérzéses betegsége (RHDV), amelyet calicivírus okoz, a másik pedig a myxomatózis, amely a Poxviridae családba tartozó myxoma vírus következménye.
Mint ahogyan a szakemberek említik, ez utóbbi egy régóta ismert, Dél- és Közép-Amerikából származó fertőzés, amelyet az 1930-as években hurcoltak be Európába, és azóta időszakosan újra fellángoló járványokat okoz a kontinensen.
A vírus természetes hordozói és tünetei
A klasszikus állategészségügyi leírás szerint a myxomatózis elsősorban szúnyogok és vérszívó rovarok által terjed, és leggyakrabban az üregi nyulat (Oryctolagus cuniculus) betegíti meg. Az első tünet a csípés helyén megjelenő duzzanat, amely kezdetben kemény tapintású, majd fokozatosan megpuhul, és mérete meglehetősen változatos, a mogyorótól akár zöld dióig terjedhet. A betegség szem- és kötőhártya-gyulladással, ödémás csomókkal a fej, a száj, az orr és a nemi szervek környékén, valamint jellegzetes „oroszlánfej” arcképpel járhat – ismertette Bende Attila, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének kutatója.
A fertőzés rendszerint magas mortalitással jár: a házinyulaknál a halálozási arány elérheti a 80–90 százalékot, míg a vadnyúl-populációkban eddigi ismeretek szerint pontosabb becslés nem ismert. A természetes körülmények között megfertőződött mezei nyulak esetében a vírus igen gyorsan terjed, és a legtöbb esetben elhulláshoz vezet.
A kórokozó magyarországi megjelenése és az első laboreredmények
Magyarországon 2018-ban azonosították először a mezei nyulakat is fertőző myxomavírust, miután korábban úgy vélték, a Lepus-fajok természetes körülmények között nem fogékonyak a betegségre. A Soproni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közös kutatócsoportja a gyanús esetek vizsgálatakor PCR-módszerrel minden mintában kimutatta a vírus genetikai anyagát. A laboreredmények sajnos valamennyi vizsgált egyed esetében pozitívak voltak, ami egyértelműen bizonyította, hogy a vírus endémiássá vált a magyarországi mezei nyúlállományban is. A kórbonctani vizsgálatok a betegség noduláris, azaz gócos megjelenési formáját igazolták. Gyakori a szem körüli beszáradt váladék, a súlyos duzzanat és a kötőhártya-gyulladás, amely részleges vagy teljes vakságot is okozhat. Egyes esetekben tüdővérzés és tüdőödéma is fellépett.
Veszélyek a vadállományra és a gazdálkodásra
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a myxomatózis további terjedése elkerülhetetlen, különösen azokon a területeken, ahol a szúnyogpopuláció még aktív. Rusvai Miklós ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a betegség „emberre sem közvetlenül, sem közvetve nem veszélyes”, a szúnyogok pedig „nem képesek a vírust más fajokra átvinni”. A szakértők szerint a betegség jelentős gazdasági kockázatot hordoz: a fertőzött területeken a vadászatra jogosultak bevételei csökkenhetnek, és a nyúlállományok visszaesése az ökológiai egyensúlyt is nagyban befolyásolhatja. Emiatt a kutatók azt javasolják, hogy a járvánnyal érintett régiókban ideiglenesen korlátozzák a nyúlvadászatot és az élővad befogást, ahogy azt Ausztriában is a gyakorlatba ültették.
Védekezési lehetőségek és megelőzés
A fertőzés visszaszorítása érdekében kulcsfontosságú a szúnyogok irtása a gócpontokban, különösen a tavaszi és nyári időszakban. A tetemek gyors és szakszerű ártalmatlanítása szintén elengedhetetlen: a szakértők azt javasolják, hogy a vadászok a fertőzött példányokat mésszel fedve földeljék el vagy égetéssel semmisítsék meg, és lehetőség szerint ne szállítsák el a tetemeket.
A házi nyulak vakcinázása a járvánnyal érintett térségekben kiemelt fontosságú. A NÉBIH és a Soproni Egyetem kutatói felhívják a figyelmet, hogy a fertőzött vagy elhullott állatok észlelését azonnal jelezni kell a hatósági állatorvosnak és a kutatócsoportnak.
